Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. MIKES ÉVA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3288 Szeretném arra felhívni a figyelmet - hogy a végén kezdjem , hogy mivel tegnap ugyan mi ezt nem szavaztuk meg, de a Ház elfogadta a kistérségi társulásokról sz óló külön törvényt, jelen pillanatban az a helyzet bontakozik ki, hogy ahol a társulást, a többcélú kistérségi társulást létre tudják hozni, ott annak szabályai szerint fogják ellátni a területfejlesztési feladat- és hatásköröket; ahol ez hibádzik, akár a vállalt feladatokban, akár abban, hogy csak egy település is kimarad ebből, ott a most valamilyen módon kibontakozó területfejlesztési törvény vagy kistérségi területfejlesztési tanács alapján fogják ezt ellátni; ahol pedig csak egy település van az adott kistérségben, ott pedig a képviselőtestület fog dönteni, külön szabályok nélkül. Lehet erre azt mondani természetesen, hogy nagyon jó, ha számos alternatív megoldás létezik a területfejlesztésről térségi szinten való döntési rendszerben, de azt gondolom, hogy azért ettől a rendszertől edzett jegyzők is megtántorodnak. Tehát jó lenne azért azon eltűnődnünk, hogy hogyan lehet ennek a szabályait egységesíteni, akár egyetértünk a részletszabályokban, akár nem. Nem tudok attól sem eltekinteni, hogy megemlítsek újfent egy olyan témát, ami nem szorosan ennek a törvénynek a szabályozási köre, hiszen ebben a törvényben több más részletrendelkezés mellett azért az igazán nagy újdonság a kistérségi területfejlesztési tanácsok megjelenése. Itt újfent el kell azt mondan om, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen területi beosztás szerinti kistérségi fejlesztési tanácsok megalakulásáról beszélünk. Hiszen megszületett ugyan az a kormányrendelet, amelyik beosztja immáron nem 150, hanem 168 kistérségre az országot, azonban ez a beosztás megítélésem szerint semmifajta igazi normativitást nem tartalmaz, hiszen sem területi, sem lakosságszámbéli normativitás ebben nincsen, meglehetősen ad hoc jellegűnek tűnik, és hozzá kell fűznöm azt is, amit rendre el szoktam mondani, hogy me gítélésem szerint nem a több kistérség, hanem a kevesebb kistérség irányába kellett volna haladnunk. Ezt azért tartom lényeges kérdésnek, mert a kistérségi területfejlesztési tanácsok további eljárási szabályozásánál ez rendkívül nagy fontosságot kap, hisz en azok sokszínűsége és sokfélesége okozza azt a problémát, hogy nehéz olyan szabályokat találni, amelyek bármilyen módon konszenzusra találhatnának a Házban vagy akár a területfejlesztés szereplői körében is. A részletesebb szabályokra áttérve: az Országo s Területfejlesztési Tanács tekintetében már többen foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy hogyan és milyen módon alakul át, és többen említették azt, hogy milyenfajta szereplők, résztvevők kerülnek ki az Országos Területfejlesztési Tanácsból. Én hadd emelje k ki ebből egy számomra nehezen érthető kérdést, hogy noha a régi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalnak a szervezete, jogállása megváltozott a kormányváltás után, de mégis egyfajta olyan feladatot vagy célt szolgált ennek a hivatalnak a részvétele az Or szágos Területfejlesztési Tanácsban, amelyik tekintettel volt a kisebbségi, etnikai kérdésekre. Ezt felcserélni a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek egy állandó képviselőjével, erre nem igazán találtam magyarázatot, sem akkor, amikor ezt először felfedeztem, sem pedig azóta semmifajta kormánypárti vagy szakpolitikusi magyarázatban. Egyébként is, ha végignézzük azt, hogy hogyan és mi módon változik ezen a téren a fejlesztési tanácsoknak az összetétele, akkor úgy tűnik, mintha a cigány kiseb bség részvétele, illetve a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek részvétele lenne a legfontosabb kérdés abban a szociális és sokrétű esélyegyenlőtlenségben, ami ebben az országban egyébként valóban sok területen jelen van. Én hadd vessem azt föl, hogy legalább az Országos Területfejlesztési Tanács szintjén, ahol egyébként a kormány dönti azt el, hogy a kormánynak mely tagjai, mely miniszterek vesznek részt ennek a tanácsnak a munkájában, sokkal egyszerűbb lenne akkor az esélyegyenlőségért fel elős miniszternek a részvétele, és ezt a problémát, azt gondolom, orvosolná. Ugyanígy nehezen érthető és nehezen értelmezhető az összes szinten megjelenő úgynevezett egyeztető fórum valamifajta küldöttjének a jelenléte. Semmifajta eljárási szabályt nem tar talmaz a javaslat arra nézvést, hogy hogyan és mi módon alakul ez meg. Lehet persze erre azt mondani, hogy alakítsák ki ők maguk, de önmagában véve az, hogy egy szervezet a bíróságon bejegyzett, és valami módon valakik valahogyan valamifajta fórumot alakít anak, és annak valamilyen küldöttje van, ezt
