Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 11 (149. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HERBÁLY IMRE (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3259 nagyon szűk törvényt, egy nagyon szűk szabályozó, beszorító törvényt hoz az ott élőknek. Én azt hiszem, ha térségfejlesztésről és vidékfejlesztésről beszélünk, akkor ez az a rész, amivel nagyon részletesen kellett volna foglalkozni. Mert azért egy dolgot ne felejtsünk el, igen tisztelt képviselőtársaim: ha valahol jó ökogazdálkodást lehet folytatni, ha valahol jó fenntartható gazdálkodást lehet folytatni, az ártéri gazdálkodás, a h ullámtéri gazdálkodás tipikusan ez a terület. Emlékezzünk csak vissza a történelemből, mondjuk, a Nílus kiöntése mit eredményezett az ott élőknek, és hogy ezek az öntéstalajok milyen termőképességgel rendelkeznek. Tehát itt azért egy picit jobban ki lehete tt volna dolgozni ezt az anyagot, és ha valóban térség- és vidékfejlesztésről beszélünk, akkor a hangsúlyt valóban erre helyezni, mert azt hiszem, hogy ez fontos szempont lett volna. Elhangzott az, hogy ez a törvényjavaslat három pontból egyet emel ki. Én azt szeretném mondani, igen tisztelt miniszter úr - és itt egy picit egyébként aggályaim vannak a módosító indítvánnyal, mert kormánypárti képviselőtársaim, és még a minisztériumból is, nagy előszeretettel mondják azt, hogy igen, konstruktív és jó módosító indítványokat támogatnak. Volt már arra példa, igen tisztelt képviselőtársam, nem is olyan régen, hogy az “és” hiányzott onnan, nem tették bele, és úgy maradt, tehát helyesírási szempontból szabálytalanul. És még azt sem segítették, tehát az a módosító in dítvány sem ment be. Ne legyenek illúzióink, hogy ezt a törvényjavaslatot a tartalmában olyan generálisan módosítani tudjuk! Természetesen mindent megteszünk, hiszen ha megnézik az interneten, szerintem már ott vannak a módosító indítványok, szép számmal, úgyhogy mind tartalmában, mind formájában igyekszünk rajta módosítani. Természetesen ehhez az önök konstruktív és pozitív hozzáállása is szükséges. Visszatérve arra, hogy három elemből egyet emel ki, mégpedig hogy a tározókat építse meg, miközben a hullámt érrel és a gátépítéssel nem foglalkozik. Igen tisztelt képviselőtársaim, és miniszter úr, szeretném az ön figyelmét is felhívni egy negyedik elemre, amiről nagy előszeretettel nem beszélünk: ez az úgynevezett integrált vízgyűjtő gazdálkodás, aminek az a lé nyege, hogy minden vizet lehetőség szerint ott fogjunk meg, ahol leesett. Egyrészt ott van rá a legnagyobb szükség, és nagyobb problémákat akkor nem okoz, ha ezt a vizet ott fogjuk meg, ahova egyébként lehullott. Ehhez olyan külkapcsolatok kellenek, és ado tt esetben olyan támogatás is - és ezen érdemes elgondolkodni , hogy, mondjuk, egy fásítás a vízgyűjtő területen mit eredményez, vagy miben tudunk segíteni, akár EUs pénzekkel is; és azokat a levonuló árvizeket, amiket egyébként, ha ezek elindulnak, egyr e nagyobb nehézség árán tudunk megfogni, hogyan tudjuk helyben tartani. Tehát a negyedik elem is nagyon fontos. (18.50) Valaki már említette, hogy esetleg hegyvidéki tározók; természetesen, ez egy kicsit szinonima azzal, hogy helyben ott fogjuk meg a vizet , ahol lehullott. Ha hegyvidéki tározó van, akkor ott fogjuk meg a közelben, és nem hagyjuk, hogy összegyűljön, mert amikor összegyűlt, akkor már nagyon nehéz vele valamit kezdeni. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy kicsit belemegyünk a részletekbe , én csak néhány dologról szeretnék beszélni. Ami nagy furcsaság - és ezért pont a mezőgazdasági bizottság tagjainak a figyelmét szeretném erre fölhívni, mert azért itt néhány ellentmondás van : egy korábbi fölszólalásban elhangzott már, hogy miért ne leh etne a gyepet föltörni. Akkor azt kell odaírni, hogy ősgyepet nem lehet föltörni. De ha, mondjuk, én gyepet telepítek, és ott gazdálkodom, akkor mi az akadálya, hogy föltörjem a gyepet? Semmi. Mi az akadálya, ha gyepgazdálkodást folytatok sikeresen - mert a víz ott van , hogy vetőmagot termesszek? Milyen kizáró ok van egy fűvető... - az a kockázat, hogy ha árvíz jön, és elárasztja. Ez akkor a gazdálkodónak a kockázata, de azért ne zárjuk ki, mert elképzelhető, hogy ezeket a tározókat tíz évig például nem k ell föltölteni, mint ahogy most is kettőig nem. Most miért sújtsuk az ott gazdálkodókat? Egyébként ezek alacsony aranykorona értékű földek; erre még később fontos visszatérni, pontosan a kisajátításnál. Tehát a gyeptelepítésnél - vagy, mondjuk, lucerna vet őmagot miért ne lehetne itt termeszteni kiválóan, adott esetben?
