Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 10 (148. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KARSAI PÉTER (MDF):
3048 Bejelentés frakcióvezetőhelyettesek megválasztásáról ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja a 2004. május 1011ei ülésre Tabajdi Csaba és Pásztohy András képviselőket frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta . (Taps az MSZP soraiban.) Munkájukhoz sok sikert kívánok. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Karsai Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről: “És mégis mozog a Föld” cím mel. Parancsoljon, öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. KARSAI PÉTER (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Amikor az új spanyol kormányfő azonnali hatállyal visszarendelte katonáit Irakból, az őt kérdező újságíróknak ezt válaszolta: “Azért döntöttünk így, mert a spanyol nép így kívánja.” Nem magyarázkodott, nem beszélt mellé, csak egyszerűen így szólt: mert a spanyol nép így kívánja. Amikor a Magyar Demokrata Fórum az elmúlt hónapokban többször kérte a magyar kormányt és Országgyűlést, hogy tárgyalja meg az iraki szerepvállalásunkat, megkaptuk a magunkét: elbizonytalanítjuk katonáikat, a vállalt szövetségesi feladatainkat nem teljesítjük, kockára tesszük országunk szavahihetőségét, elesünk az újjáépítésben való részvételtől; tehát hallani sem akarunk másról, együt t mentünk, együtt jövünk, kitartunk Irakban, mert a magyar kormány, a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselői így kívánják, punktum. És hogyan vélekednek ugyanerről a polgárok? Ezt is megtudha tjuk egy április 2627én végzett közvéleménykutatás adataiból. A megkérdezettek relatív többsége, 45 százaléka már azt válaszolta: a katonák kiküldésével sem értett egyet. Még magasabb azoknak az aránya, a válaszadók 60 százaléka, akik vissza is rendelné k Irakból a magyar katonákat. E Ház falai között számtalanszor elhangzik, és sűrűn hivatkozunk is rá, hogy mi, akik itt ülünk a parlamentben, nem magunkat, hanem a választópolgárok akaratát képviseljük. Kellene, hogy most is így legyen. (13.10) A fenti szá zalékokból is világosan kitűnik, hogy a magyar polgárok nagy többsége nem kér ebből a háborúból, mert nem ért egyet egy ország megszállásával, mert nem ért egyet a terrorizmus elleni harcra való hivatkozással, mert azt látja, hogy a helyzet egyre inkább sú lyosbodik, egyre több véráldozattal jár mindkét oldalon, és most legutóbb azt is láthatta mély megdöbbenéssel és felháborodva, hogy az iraki börtönökben helyenként csak a kínzók változtak, a megalázott, megkínzott irakiak ugyanazok. Következésképpen a régó ta művelt iszonyú kínzások a legitimáció utolsó maradékától is megfosztották az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek az iraki akcióját. Tisztelt Képviselőtársaim! Mikor eszmélünk fel végre, hogy ezzel a struccpolitikába ágyazott farizeusi magatartással fel kellene hagynunk? Meddig állíthatják még, hogy a magyar szállító kontingens az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius küldetésben vesz részt? Hiszen ez az állítás ma már csak annyi igazsággal bír, mint ha azt mondanánk , hogy az a katona, aki az ágyúgolyót szállítja, nem vesz részt a háborúban, csak az, aki azt ellövi. Meddig bizonygathatja még a kormányzat, hogy Irakban a terrorizmus elleni harcot szolgáljuk, miközben Kofi Annan, az ENSZ főtitkára is így nyilatkozott: “ Nem tudom, hogy a háború mely résztvevői szülték a terrorizmust. Egy éve Irakban nem volt terrorizmus, most viszont terjed.”? Vajon akkor
