Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3016 program az alapvető feladatát teljesítette, hiszen kijelölte a magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait, valamint felvázolt egy beavatkozási rendszert. A célok kitűzésekor törekedett valamennyi környezeti elemre és rendszerre v onatkozó, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos probléma megfogalmazására. A végrehajtás tapasztalatai alapján az is elmondható, hogy a problémák és a megoldásukra irányuló célok tekintetében a prioritásokat sokszor hangsúlyosabban kellett volna megfo galmazni, mert ez elősegítette volna, hogy a programban foglaltak megvalósítására a döntéshozók és a végrehajtók számára időben és pénzügyileg is jobban tervezhetők legyenek a körülmények. Talán ez az egyik legfontosabb dolog, amit ebben az általános vitáb an - és itt nem lesz részletes vita, hiszen nem lehet módosító javaslatokat benyújtani ehhez a jelentéshez - ki kell mondanunk, hogy a nemzeti környezetvédelmi program mint olyan - és itt már a másodikról is beszélünk , az igazi célját, a legfontosabb cél ját valószínűleg akkor fogja elérni, ha egy olyan bejáratott rendszerként fog tudni működni, amely a mindenkori költségvetési tervezések során képes lesz erősíteni a környezetvédelem költségvetési pozícióit, illetve a költségvetés általános és környezetvéd elmi része tervezését. A nemzeti környezetvédelmi program intézkedési tervei egységes rendszerbe foglalták a hazai környezet- és természetvédelmi, valamint egyéb ágazatok környezetorientált programjait, mégpedig úgy, hogy megjelölték a felelősöket, a finan szírozást, a hazai és az európai uniós jogszabályok megjelölésével. Ennek ellenére az is kimondható talán, hogy a környezetpolitika ágazati integrációja még nem valósult meg kellő hatékonysággal. A nemzeti környezetvédelmi program egyik fontos eredményének az tekinthető, hogy alapot adott az ágazatközi együttműködésnek, valamint közérthetővé váltak a környezet- és természetvédelmi, valamint más ágazatok környezetorientált fejlesztései. Ismételten visszatérnék a költségvetésre, mert ez egy nagyon fontos kérd és. Azt gondolom, nem kell túl nagy bátorság annak kimondásához, hogy a környezetvédelmi program szerepe a költségvetés tervezési folyamatában nem volt kellő súlyú, sokkal inkább összegyűjtötte és - ez szerencsés, de nem minden előforduló esetben - ösztönö zte a környezetvédelmi közvetlen és közvetett intézkedéseket. Az éves tervezési folyamatba még nem épültek be szervesen a környezeti tervezési jellegű feladatok. Az integrációs folyamatot tekintve az intézkedési tervek ugyan minden esetben tartalmazták, ho gy egyegy feladat milyen uniós jogszabály megvalósítását célozza, de a tervezés nem vagy nem mindig kapcsolódott az intézkedési tervek előkészítéséhez. A tervezésnek és a végrehajtásnak nem volt rögzített intézményrendszere. Egy első hatéves ciklusról, eg y első programról beszélünk, ezért az egyébként érintett egységek, tárcák és más partnerek nem kapcsolódhattak be megfelelő intenzitással sem a tervezésbe, sem a végrehajtásba. A környezetvédelmi tárca ugyanakkor - ezt is fontosnak tartom - kiemelt figyelm et fordított a társadalom szereplőinek, a civil élet szereplőinek tájékoztatására, a döntéshozatalba való bevonásukra, illetve a környezeti ismeretek gyarapítására, ahogy azt sokszor elmondjuk, az úgynevezett környezettudatos szemlélet fejlesztésére. A kör nyezetvédelmi program céljainak elérése terén, azt gondolom, kimondható: sok területen jelentős előrelépések történtek. A csatlakozás feltételeinek részét képező környezetvédelmi jogharmonizáció legfőbb anyagai elkészültek. (14.50) Megkezdődött a vizsgált időszakban az EUkonform intézményrendszer kiépítése. A környezetvédelmi program a környezetvédelmi problémák megoldását ágazati bontásban kezelte, és fontos szerepe volt abban, hogy erősödjön a környezeti érdekek integrálódása a különböző ágazati és fejle sztési programokban, mint a területfejlesztési koncepció vagy a nemzeti fejlesztési terv. A környezeti célok megvalósítása a természetvédelem és a levegőtisztaságvédelem területén volt a legnagyobb mértékű, szakterületi becslések szerint 8090 százalékos. A vizek védelme, a földvédelem, az emberi egészség védelme, a környezetbiztonság növelése érdekében meghatározott
