Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3017 feladatok teljesítésének mértéke ettől kismértékben elmaradt. A legnagyobb lemaradás a települési és épített környezet védelme, valamint a hu lladékgazdálkodás terén mutatkozik. A közvetlen környezetvédelmi intézkedéseken túlmenően számos környezeti mutató a gazdaság szerkezeti változásának következményeként is javult, ahogy erre Kis Zoltán államtitkár úr is utalt volt az expozéjában. Nézzünk né hány konkrét adatot! A levegőtisztaságvédelem területén a terv az volt, hogy jelentősen csökken a szennyezett levegőjű területek aránya. Ez a hat év alatt 13,2 százalékról több mint 2 százalékkal csökkent. 40 százalékkal csökken a kéndioxidkibocsátás ar ánya. Azt gondolom, ezek fontos előrelépések. A vizek védelmével kapcsolatban a környezetvédelmi program hosszabb távú célkitűzése volt, hogy a Duna általános állapota a vízminőségi osztályozás tekintetében harmadosztályú legyen. Ezt az állapotot 2001ben már elérte. Ilyen célkitűzés volt az, hogy az állóvizek II. osztályú vízminőségi kategóriába kerüljenek. A Balaton esetében elmondhatjuk azt, hogy a Balaton ezt elérte. A program azt tervezte hat évre, hogy el kell érni a 60 százalékos csatornázottsági ará nyt. Ez 2002ben kicsikét elmaradt ettől, 56,1 százalékos volt. A természetvédelem területéről is idéznék néhány adatot. Elmondható, hogy az erdősültség mértékét 20 százalékosra tervezte a program. A teljesítés nem maradt el ettől sokkal, 19,5 százalékos v olt az országban. A hulladékgazdálkodás területén a kitűzött cél 1996ban az volt, hogy 2002re a szervezett hulladékgyűjtés aránya legalább 90 százalékra emelkedjen. Ez 2002ben gyakorlatilag megvalósult, és ez még akkor is fontos, ha elmondható, és el is kell mondani újra azt, amit imént említettem, hogy a hulladékgazdálkodás területén nem a legnagyobb mértékben sikerült elérni a környezetvédelmi program által kitűzött célokat. Nézzünk néhány konkrét adatot erről a területről, ami önmagában is kiemelt jel entőségű hatótényezője a környezetvédelemnek. A települési szilárd hulladék esetében nem volt teljes körű a gyűjtés, és alacsony fokon állt a szelektív hulladékgyűjtés a program indulásakor, ezért a program célul tűzte ki a hulladékmennyiség növekedésének megállítását és a lerakott hulladék szervesanyagtartalmának csökkentését 20 százalékos értékig. A szervezett hulladékgyűjtés arányát legalább 90 százalékra, a szelektív gyűjtés arányát pedig legalább 10 százalékra kívánta a program növelni. Célja volt tov ábbá a hulladékhasznosítás fejlesztése, a keletkező hulladék mintegy 2530 százalékának újrafeldolgozásával vagy másodnyersanyagként történő hasznosításával. Nos, ha megvizsgáljuk, hogy mi történt ezen a területen, akkor azt láthatjuk, hogy a települési sz ilárd hulladék mennyisége lényegében kismértékben növekedett a hat év alatt, a keletkezett települési szilárd hulladékból a szervezetten begyűjtött és kezelt mennyiség viszont közel eléri a 90 százalékot. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások arány a 1995ben 73 százalék volt, 2001ben ez 86,5 százalék lett. A szelektív gyűjtés, amelyről olyan sokat szoktunk beszélni, lényegében csak részleges, alapvetően a termékdíjas termékekre irányult. 2002re 700750 ezer tonna termékdíjas termékből képződött hu lladék került begyűjtésre. A szelektíven gyűjtött, termékdíjas termékekből képződött hulladékok mintegy 3840 százaléka került újrahasznosításra. A közszolgáltatás keretében begyűjtött települési szilárd hulladéknak - és azt gondolom, ez nagyon fontos adat , jövőre egy valamennyiünk számára nagyon fontos feladatot kitűző adat, szóval, a közszolgáltatás keretében begyűjtött települési szilárd hulladéknak - a kitűzött 10zel szemben mindössze 3 százaléka kerül újrahasznosításra. A vezérszónoklat elején beszélt em arról, hogy mennyire fontosnak tartom, mennyire fontosnak tartjuk a környezetvédelmi program parlamenti tárgyalásának, a végrehajtásról szóló jelentések parlamenti tárgyalásának rendszerességét, a törvény által előírt időszakok betartását. Még egyszer h angsúlyoznám, hogy az Országgyűlés ezzel magának a témának, a környezetvédelem ügyének adja
