Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - A nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés; a nemzeti környezetvédelmi program 1997-1998. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a nemzeti... - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3015 Hiszen a környezetvédelem ügye valamennyiünk közös ügye, és nagyon fontos az, hogy a parlament és a kormány hogyan viseltetik ezzel az üggyel szemben. Mié rt mondom ezt? Itt többször elhangzott ebben a vitában, hogy furcsa az a helyzet, hogy a hat évre szóló nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentést úgy vitatjuk meg, hogy van három kétéves ciklus. Ezzel nagy baj még nincsen, hiszen a t örvény írja elő azt, hogy kétévenként kell jelentést készíteni arról, hogy hol is tart ez a program. Azzal azonban természetesen van probléma, hogy a Ház három ilyen, kétéves ciklusról szóló jelentést egyben tárgyal meg. Egyetértek azokkal az előttem szóló kkal, gyakorlatilag kivétel nélkül mindenki szóvá tette ezt a dolgot, hogy az lenne az egészséges, ha erről megfelelő időszakonként, akkor, amikor azt a törvény előírja, tárgyalnánk; már csak azért is, mert ez adja meg a dolog súlyát, kellő komolyságát. Ne m jó az, ha a törvényhozás, illetve a kormány vagy ketten együtt azt jelzik egy ilyen súlyú dologgal szemben, hogy ráérünk azt adott esetben hatévente három részletben, de egyben megtárgyalni. Ez ugyan egy fontos, szimbolikus dolog, de azt gondolom, hogy n agyon fontos jelzés. A nemzeti környezetvédelmi programnak nagyon fontos szerepe kell hogy legyen a mindenkori kormányzat környezetpolitikájának az alakításában, ezért is fontos az, hogy ezek az értékelések időszerűen, menetrend szerint megtörténjenek. Én azt sem tartom egy nagyonnagyon földtől elrugaszkodott ötletnek, sőt kifejezetten ésszerű felvetésnek tartom, amit, ha jól emlékszem, talán Józsa képviselő úr mondott, hogy egyfajta éves rendszerű, ha jól emlékszem, így mondta: gördülő jellegű értékelés, egyfajta folyamatos törvényhozási monitoring valósulhasson meg. Azt gondolom, hogy ez sem ártana, sőt kifejezetten használna ebben az ügyben. Ugyanakkor azokra a felvetésekre is érdemes kitérni egy picikét, amelyek arról szólnak, hogyan fogadhattuk el a má sodik hat évre szóló nemzeti környezetvédelmi programot, ha nem történt meg az, amit a törvény előír: az első teljes értékelése és megvizsgálása. A helyzet paradox, hiszen ha betartjuk mindazt, amit a törvény előír, akkor csapdahelyzetben vagyunk, hiszen a z a helyzet, hogy ha a hatéves értékelés megtörténik rendre kétévenként, akkor az utolsó kétévesnél is meg kell várni minden rendelkezésre álló adatot, így a hatéves ciklusok között értelemszerűen el kell telnie, mondjuk, egy üres évnek, amikor ez megalapo zódhat. Azt gondolom, hogy ez pedig nem jó. Tehát az, hogy a minisztérium a saját maga adataival, a saját maga szakértői bázisával, apparátusával elkészíttette, a kormány elé vitte, a parlament pedig elfogadta a második nemzeti környezetvédelmi programot, azt gondolom, rendjén való dolog. Ha esetlegesen kiderül az, hogy az adatokkal valami nem teljesen stimmelt, mondjuk, azért, mert ez az értékelés nem történt meg kellő időben, akkor minden bizonnyal lesz lehetőségünk arra, hogy ezeket a dolgokat korrigálju k, hiszen a tervek szerint a második program értékelése már rendjén való módon meg fog történni. Az előttem szólók közül többen elmondták ebben a vitában, hogy az 1995ös, a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény volt az, amely gyakorlatilag a környezetvédelem tervezési rendszerének a kereteit Magyarországon lefektette. Ehhez kapcsolódik az 1996os, a természetvédelemről szóló törvény, amelyben találhatjuk azt a passzust, hogy a nemzeti környezetvédelmi program részét képező nemzeti természet védelmi alaptervet is el kell készíteni. Az 1997ben elfogadott nemzeti környezetvédelmi program egyik lényeges eleme a környezet kiinduló állapotához kapcsolódóan meghatározott célok és célállapotok leírása volt. Ez azt jelenti, hogy először a magyar körn yezetpolitika történetében, egy olyan program készült el, amely célja szerint - és lehet, hogy ezt a célt nem mindenben és mindenkor tudta megvalósítani - mégiscsak azt tűzte ki, hogy legyen egy kiinduló állapotfelmérés, és ezután pedig egy rendszeres moni toringlehetőség, egyfajta rendszeres ellenőrzési lehetőség. Az első nemzeti környezetvédelmi programban megjelennek a célok elérését szolgáló intézkedések és programok, illetve a 83/97es országgyűlési határozat alapján elkészített intézkedési tervben megh atározott intézkedések és programok szolgálják ezeknek a céloknak az elérését. Én azt gondolom, érdemes átfogóan is megvizsgálni azt, hogy az első nemzeti környezetvédelmi program megvalósítottae mindazt, amit célul tűzött ki. Azt gondolom, az kimondható, hogy a
