Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 4 (147. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója:
2955 csökkenni fog. Ez mindenképp a vállalkozások hatékonyságát, a vállalkozás ok gazdaságosságát javítja. Ma már a cégnyilvántartás és a cégnyilvánosság kérdéskörében is jelentős szerepet játszik az elektronikus út. Ennek alapján az országos cégnyilvántartási és céginformációs hálózat képezi azt az adatbázist, amely az Igazságügyi M inisztériumot és az ország húsz bíróságát foglalja országos kiterjedésű számítástechnikai rendszerbe. A cégnyilvántartás és az egyes állami szervek, például a Központi Statisztikai Hivatal között már ma is kizárólag elektronikus úton folyik az információár amlás, 2002 júniusa óta pedig a hitelintézetek a cégek pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatszolgáltatását is elektronikus úton teljesítik. Ez a nem látható, de nagyon nagy mértékű, nagyon nagy mennyiségű elektronikus eljárási rend nagyon sok tapasztalato t is szolgáltatott. Minőségileg új tartalmat kap majd az elektronikus cégügyintézés, az ügyfél és a cégbíróság közötti, a teljes cégregisztrációs eljárásra kiterjedő elektronikus információcsere és az elektronikus cégnyilvánosság megteremtése. Erről 2003b an, tavaly született törvény, és az Európai Unióval összhangban ezt a szolgáltatást 2006 szeptemberéig kell Magyarországon teljeskörűen bevezetni. (9.50) Ezt több lépcsőben kívánjuk az Igazságügyi Minisztériummal közös program keretében megvalósítani. Ez é v július 1jétől lépnek hatályba azok a törvényi rendelkezések, amelyek a közjegyzői okiratok elektronikus formában történő kiállításáról rendelkeznek. A közjegyzői minősített elektronikus aláírással ellátott okiratok természetesen mindenben egyenértékűek lesznek július 1jétől a hagyományos közokiratokkal. Úgy gondolom, hogy ezek a példák mutatják és tükrözik azt, hogy milyen mértékben indult el és milyen széles körben kezdődött meg az elektronikus eljárások alkalmazása. A mostani törvény e már megindított eljárásokhoz, elsősorban az elektronikus aláírás közjegyzők által használt megoldásához és az elektronikus cégiratok archiválásának a szabályaihoz is hozzájárul, kiegészítéseket tartalmaz. Hadd emeljem ki azt a három területet, ahol a törvény alapvetően m égis jelentős módosítást hoz. Az első mindenekelőtt az elektronikus archiválás kérdésköre. Ez a szolgáltatás az elektronikus formában létező, elektronikusan aláírt dokumentumok megőrzését biztosítja. Hogy miért van erre szükség? Elegendő megvizsgálnunk ma nagy országos szervezeteinket vagy nagy gazdálkodó szervezeteket, ahol emeletek, irodaházak emeletei vagy pincéi vannak tele olyan iratokkal, amelyeket 510, vagy a működéstől függően 25 évig kell az adott irodának, az adott szervezetnek, hivatalnak vagy g azdálkodó szervezetnek megőriznie. Ez nemcsak óriási tereket vesz el az irodaházakból és az építményekből, de nagyon nagy költséget is jelent, és gondoljunk bele ennek papír- és egyéb előállítási költségeibe. Az elektronikus archiválás mindezt kiváltja. Az elektronikus archiválás biztonsága érdekében ugyanakkor fontos arra törekednünk, hogy ne veszítse el az elektronikus dokumentum sem a hitelességét; a tanúsítvány biztosítása révén, törvényi szabályozása révén az elektronikus archiválási szolgáltató a doku mentumok sérthetetlenségét és az aláírás hitelességét biztosítja. Így, akárcsak egy jól vezetett irattárban, mi is elhelyezhetjük ezentúl dokumentumainkat, mellőzve a papír alapú iratok hosszú távú őrzésével, tárolásával járó adminisztratív kellemetlensége ket és költségeket. Az elektronikus eljárások alapvető feltétele az elektronikus hitelesség, amit az elektronikus aláírás biztosít. Az aláírás tehát nem önmagáért való találmány, léte és felhasználása szorosan összefügg azokkal a lehetőségekkel, amelyek al kalmazását megkívánják. Az elektronikus ügyintézés változatos területeken történő bevezetése értelemszerűen az elektronikus aláírási piac élénkülését vonja maga után. Azonban a folyamat fordítva is igaz: ahhoz, hogy az előnyeit megtapasztalva mind többen b ízzanak majd meg az elektronikus aláírásokban, az elektronikus dokumentumok hitelében mind többen bizakodjunk, és merészkedjünk felhasználni az elektronikus ügyintézés adta lehetőségeket, ehhez garanciák kellenek. Ennek lehetőségét, feltételeit próbáljuk k orszerű,
