Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A családon belüli erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2885 azt, hogy erről a dologról, a távoltartásról jogszabályt alkot a Magyar Országgyűlés. Pedig nagyon nagy szükség van erre, h iszen félmillióegymillió között lehet azoknak a nőknek és gyermekeknek a száma, akiket bántalmaztak vagy bántalmaznak csak ebben az országban. Beszélhetnénk arról is, hogy meglehetősen sokan, több tízezren, ötvenezren írták alá azt a petíciót, amely a csa ládon belül erőszakkal szembeni állami fellépést követelte. Beszélhetnénk különböző nemzetközi okmányokról is: az ENSZnek van egy bizottsága, amely a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozik, és ez 2002 nyarán a nők magyaror szági helyzetének áttekintése nyomán egyebek között felszólította hazánkat “a nők elleni erőszak büntetőjogi büntetendőségének biztosítására, valamint hogy gondoskodjék az ilyen cselekmények megfelelő szigorral és gyorsasággal történő kivizsgálásáról és me gbüntetéséről, és arról, hogy az erőszak női áldozatai számára biztosítson azonnali védelmet és jogorvoslatot”, illetve hogy kezdeményezzen a nők elleni erőszak társadalmi és erkölcsi elfogadhatatlanságát hirdető köztudatformáló intézkedéseket, egyebek köz ött egy zéró tolerancia kampányt. Önök előtt is minden bizonnyal ismert az a tény, hogy az a mozgalom, a Néma Tanúk mozgalom, amiről a beszédem elején szóltam, az nem egy magyarországi kezdeményezés, 1990ben az Egyesült Államokból, Minnesota államból indu lt, egy maroknyi aktivista kezdte ezt a demonstrációsorozatot, és egyébként pedig az a magyar civil szervezet, a Nők a Nőkért, Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, amely meglehetősen alaposan felkészült, sajnálatos módon felkészült kell legyen ebben a tárgyk örben, nos, ők voltak azok, a NANE Egyesület, akik először megrendezték ezt a Néma Tanúk felvonulást Magyarországon, méghozzá egészen pontosan 1998ban. De vannak más demonstrációk is, hiszen 1991 óta november 25e és december 10e között egy tizenhat akci ónapból álló sorozatot rendeznek szerte a világon minden évben: november 25ével, ami nemzetközi nap a nők elleni erőszak ellen, kezdődik ez a rendezvénysorozat, és december 10ével, az emberi jogok nemzetközi napjával záródik. Ezeknek a demonstrációknak, ezeknek a kezdeményezéseknek a lényege mindenütt azonos, ha csak a Néma Tanúk felvonulásra gondolunk, összegyűjti és nyilvánosan megemlékezik az adott évben partnerkapcsolati erőszakhoz kötődő gyilkosságok áldozatairól, és mondom még egyszer: Magyarországo n ez a szám évről évre meghaladja az ötvenet. Ezek a demonstrációk támogatást nyújtanak a megnevezett vagy névtelen áldozatok rokonainak, valamint bántalmazó kapcsolatokból sikeresen kimenekült embereknek. És egyébként pedig a haláleseti statisztika minden évben minden országban jól megmutatja azt, főleg ennek a változatlansága vagy esetleges jó irányú változása, hogy az adott állam vagy ország mennyire lép fel hatékonyan a családon belüli erőszak ellen. Én azt gondolom, hogy ezek a civil szervezetek - a NA NE mellett a Habeas Corpus Munkacsoport , amelyek évek óta szívós kitartással küzdenek azért, hogy ezen a területen jogot alkosson a Magyar Köztársaság Országgyűlése, autentikus források ebben a kérdésben, hiszen jogsegélyt folytatnak ezekben az ügyekben, ismerik a vonatkozó statisztikákat, és azt gondolom, hogy nekünk törvényhozóként, a törvényhozás tagjaiként illik meghallgatnunk az ő szakavatott véleményüket, és illik hallgatnunk az ő hangjukra. Szeretnék néhány gondolatot idézni a NANE Egyesület honlap járól, ahol találtam egy rövid összeállítást “Tények és tévhitek a családon belüli erőszakról” címmel. Azt gondolom, hogy ezek olyan tények és olyan tévhitek, amelyek nem ártalmasak, hogyha elhangzanak ebben a vitában itt, az Országgyűlésben, sőt kifejezet ten hasznunkra válnak majd. Tévhit például, hogy a nők is verik a férjüket, hiszen az esetek 95 százalékában a férfi az agresszív fél, és nőt bántalmaz - az esetek 95 százalékában. Tévhit, hogy a bántalmazás a lakosságnak csak egészen elenyésző hányadát ér inti, hiszen tény, hogy minden ötödik nőt rendszeresen bántalmaz partnere, ez jelenleg Magyarországon mintegy félmillió bántalmazott nőt és feltehetően majdnem ugyanennyi bántalmazó férfit jelent. Tévhit, hogy a családi ügyekbe való rendőri beavatkozással könnyű visszaélni, és sok nő csak bosszúból vádolja partnerét. A nyugati statisztikák szerint a családon belüli erőszak miatti téves
