Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 3 (146. szám) - A pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2876 Az első, amiről szólni kívánok, szólnom kell, a pénzügyi szolgáltatások terén működő azon intézmények dolga, egy specifikus intézményrendszernek a dolga, ami nem is tartozik oda. Hogy ott van? Hát, ott van, mert a szamárnak hosszú füle van, mert hos szú füle nőtt. Valahogyan így van, hogy a pénzügyi szolgáltatások rendszerében vannak azok az ingatlanszövetkezetek - óvatosan próbálok fogalmazni , amelyek nem tartoznak oda, egyrészt azért, mert szövetkezetek, másrészt azért, mert a szövetkezetek dolga más, mint amiről ez a törvény szól, és azok a fájdalmak, fejfájások, szédülések és kellemetlenségek, amiknek az ország, a társadalom tanúja volt az elmúlt évek során, bizony nem lenne vagy sokkal kevesebb lenne. Odáig megyek, tisztelt Országgyűlés - hiszen a mi dolgunk az, hogy leltárt készítsünk a törvényekről, és mi vagyunk a törvényhozók , hogy ha olyan törvények vannak, léteznek a könyvekben, amelyek nem felelnek meg a kívánalmaknak, akkor igenis mondjuk meg, keressük és módosítsuk. A törvénymódosítás része a törvényhozásnak, különösen akkor, ha olyan törvényekre vetődik a fény, amelyek nemcsak azért nem kívánatosak, mert elavultak, hanem odáig megyek, tisztelt Országgyűlés, hogy amikor azok a törvények meghozódtak - specifikusan az ingatlanszövetkezete k , az már akkor is idejétmúlt…, nem jól mondom, nem idejétmúlt, hanem téves volt, hibás volt. Ha erről többet gondolkozunk és belemélyedünk, akkor nem lesz olyan nagy talány számunkra, amit a sajtóban látunk, a kormánynyilatkozatokban, itt, az Országgyűl ésben, az interpellációkban hallunk, hogy hogyan is foglalkozunk az ingatlanbefektető szövetkezetekkel; kimondom a nevét: a Baumag és rokonai, amelyek hasonlóféleképpen feltűnnek az országban. Az, hogy 10 ezer vagy 18 ezer ember, és az, hogy hány milliárd forint érték úszik valahol, hogy úszike vagy nem úszik - akik azokat a pénzösszegeket átadták a pénzintézetnek, igen szomorú képet festenek, és persze hogy az számít, amilyen képet ők látnak, ők, akiknek a pénze ott van, és amikor úgy érzik, hogy saját ke zükbe kívánják azt a pénzt látni, az nem érhető el. Ez, igen tisztelt Országgyűlés, akárhogy is mondjuk, csőd. Lehet ezt cizellálni, és lehet más neveket használni, lehet magyarázni. Talán nem is szabad azt a szót mondanom, hogy magyarázni, hanem magyarázk odni. Szerencsére, a magyar nyelvben a két szó között - magyarázni és magyarázkodni - jelentős különbség van. Ilyennek vagyunk most a tanúi, és itt, az Országgyűlésben időről időre ezzel szembetalálkozunk, és valahogy még mindig nem hallottuk, nem mondódik ki, hogy az alaptörvények a hibásak, amelyek lehetővé tették azoknak az intézményeknek a létrejöttét. Engedtessék meg, hogy koncepcionálisan néhány mondatot hozzáadjak ehhez a kijelentésemhez. A szövetkezet mint intézmény, mint gazdasági működési forma, a z az önsegélynek a szerve. Ha nem egy önsegélyszerv, akkor nem szövetkezet. S nincs azzal semmi baj, ha egy gazdasági szervezet nem önsegélyszerv. A vállalkozás, az entrepreneurship, a kockázat egy hajtómotorja a gazdasági fejlődésnek, mi azt szeretjük, és a törvényhozásnak, a kormányzásnak feladata, hogy ezeknek a működését lehetővé tegye és biztonságosabbá tegye. Azonban az egy másfajta műfaj, és ez is egy másfajta műfaj. (18.30) A szövetkezetek - s persze most kísértésbe esek, hogy visszanyúljak az 1846os rochdalei szövetkezetekig - százvalahány esztendőn át sose tévesztették el, hogy mi a céljuk: az önsegély. Így volt ez a fogyasztási szövetkezetek, a termelési szövetkezetek, a hitelszövetkezetek, valamint a szövetkezések mint intézmények hosszú sora e setében. De a szövetkezet sohasem volt kockázatkereső és kockázatra vállalkozó intézmény. Márpedig manapság úgy magyarázzák meg nekünk a Baumagféle intézmények létét, hogy ezek befektetési szövetkezetek. Tisztelt Országgyűlés, számomra ez olyan vaskarika, ami nincs is. A befektetés a lényegéből fakadóan kockázati tevékenység, ami nagyon jó, és buzdítok is embereket, hogy ezt csinálják. De ne csinálják a szövetkezeti intézményrendszeren belül! Ez volt a törvényhozási hiba azok részéről, akik ezt valamikor m eghozták, részünkről pedig az, hogy ezt eddig nem gyomláltuk ki. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném, ha az előttünk lévő törvénymódosítás ezt is fölvállalná, mert ez olyan sürgős, mint ennek a törvénynek sok minden más tézise, eleme és szándéka.
