Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2623 túlmenően számos más, új területet is a maga ellenőrzése alá von, és úgy gondolja, hogy nem elegendő a törvény ereje ahhoz, hogy azok a szigorú EUs és hazai előírások érvényesüljenek, hanem szervezeti formában mind a központi államigazgatásban, mind a területi államigazgatásban is ennek helyet kell adni. Vélemé nyem szerint, amely lehet, hogy sajátos, a természet- és környezetvédelemnek olyan erős központi és területi igazgatással kell rendelkeznie, amely mentes minden vízügyi, erdészeti, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és egyéb feladatoktól, natúrparkok felügy eletétől, működtetésétől, nem sorolom, mert ez csak zavarólag hat, illetve a kellő erélyes fellépéstől elvonja a figyelmet. Általánosságban megállapítható, hogy a törvénytervezet kisebbik része az európai uniós jogharmonizációval foglalkozik, nagyobb része olyan, ami régi hiányt pótol, vagy úgy gondolták egyesek, hogy itt az idő, hogy hétéves adósságot helyre tegyenek. Stílusában és tartalmában e törvénytervezetnek nagyon sok pontja van, főleg a zárórendelkezések, valamint az azt megelőző rendelkezések sorá ban, amelyek olyan jogszabályokra utalnak vissza, amelyeket számokkal, bekezdésekkel, szakaszokkal jelöl, amiből csak a felkészült ember fejti meg, és úgy gondolom, hogy a fideszes hozzászólások erről tettek tanúbizonyságot, hogy a törvény előterjesztője m ire is gondol. Igen lényeges változások jelentkeznek. Milyen időszakban került ez a nagyon fontos törvény benyújtásra, az összes hibájával együtt? Olyan időszakban, amikor tudjuk, hogy az önkormányzatokból, a 3167 önkormányzatból mintegy 40 rendelkezik oly an rendezésitervtípussal, térszerkezeti tervvel és helyi jogszabálynak minősülő szabályozással, ami felülvizsgált. Most mégis, helyesen, hozzárendeljük, hogy különleges esetekben és meghatározott esetekben zajtérképet és hatásvizsgálatokat kell készíteni. Nagyon helyes! De a kormánynak ahhoz, hogy a szubszidiaritás elve érvényesüljön, gondoskodni kell arról, hogy azok a szintek, amelyek számára a parlamenten keresztül feladatot ad, teljesíteni is tudják. Nem tudják teljesíteni az önkormányzatok, nemcsak ez t nem, hanem a 75 ezer, az Európai Unió által előírt helyi jogszabály felülvizsgálatát sem. Óriási lemaradás van! Egyrészt tehát fontos, hogy elkészüljenek ezek a helyi szabályozások, másrészt nem tartom elegendőnek azt, hogy lélekszámhoz kötjük. Mondok eg y példát: például egy 100 ezres várostól távolabb lévő kistelepülés közigazgatási területén megvalósuló nemzetközi repülőtér zajvizsgálatát, hatásvizsgálatát e törvény alapján nem kell elkészíteni, más törvény előírja ugyan, ugyanakkor szerintem az egész t érségre kihatással van, nemcsak a kistelepülésre, hanem a környezetre, az élővilágra és természetesen a nagyvárosokra is. Itt tehát pontosítások szükségesek. Nem csak a közúti közlekedésből fakadó zajártalmakkal van probléma; igen súlyos probléma előtt áll unk például a légi kikötők, repterek létesítésénél, ahol ősi magyar szokás szerint minden nagyobb város és falu körzetében létesülni fog regionális repülőtér. Lényegesnek tartom, és a magyar erdők érdekében szólok, nekem ehhez jogom van: nem tartom helyesn ek azt a szándékot és azon jogszabályi megnyilatkozást, hogy az erdőgazdálkodótól, az erdésztől a területet ilyen mértékben elvonva védjük akár a természetet, akár a környezetet, akár az erdőt. Mindannyian tudjuk, hogy a gazdálkodásnak olyan irányúnak kell lenni, amely az értékeket megvédi. Ennek a törvénytervezetnek az indoklásában látható, hogy a védett területek, főleg az erdő tekintetében 10 százalékról 20 százalékra növekszik annak hatása, ahol különleges, különös eljárásokat írnak elő. Milyen időszakb an? Olyan időszakban, amikor a tűzifa felhasználása jobban megéri a gazdálkodó számára, mert többet fizetnek érte erőművekben az elégetésre, mint hogy abból akár félkész vagy késztermék készüljön. (13.00) Nagyon lényegesnek tartom tehát, hogy létrehozzon, nem e törvény keretein belül, hanem a közeljövőben egy olyan erdészeti, erdőgazdálkodási erdőstratégiát a magyar parlament, a magyar kormány, és azt tartsa is be, amely a legnagyobb területfelhasználás egyik formájának és várhatóan mint újabb, több százeze r hektárral bővülő területnek az ügyeit rendezi. E törvény belenyúl a
