Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2610 kell tenni. Ebben a törvényjavaslatban végre megjelenik az, hogy azt minek kell értékelni, hogyan kell megcsinálni, és minek a szerves részét fogja képezni. A környezet védelmérő l szóló törvény módosítása során - a másik irányelvet említve - a jelen változatnál az EU tervek és programok vizsgálati irányelveit, amelyek a fenntartható fejlődés előmozdítását jelentik, a környezeti szempontoknak a környezetre jelentős hatást gyakorló tervek és programok kidolgozása és elfogadása rendszerébe kell ezentúl integrálni, amelynek során figyelemmel kell lenni az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatára is. Ez azt jelenti, hogy a jövőben e törvénymódosítás értelmében az ENSZE GBegyezményhez kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálati jegyzőkönyveknek megfelelően kell a jogharmonizációt kialakítani. A módosítások alapjaiban nem változtatják meg a környezetvédelmi törvényben már korábban megfogalmazott előírásokat, szabályokat, amelyek a szabályozott vizsgálati elemzésben, valamint a területfejlesztési törvényben előírt környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgálatoknál előírásra kerültek, csak egy egységes szemléletű törvényi szintű szabályozásban foglalja össze azokat a köte lezettségeket, amelyek a tervek és programok vizsgálati irányelv alapkövetelményeinek megjelenítéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyek a törvényi szintű szabályozást indokolják. A törvény bizonyos pontosításokat, meghatározásokat is rögzít, mint a hatály vagy a környezeti vizsgálat és a környezeti értékelés mint fogalmak általános meghatározását. Ugyanakkor meghatározza az elkövetkezőkben azokat a részleteket, amelyeket a későbbiekben kormányrendeletekkel - ez bizonyos aggályokat vet fel - kell sz abályozni. A környezeti hatásvizsgálatok esetében a bekövetkező változások bizonyos kiegészítéseket, szigorításokat jelentenek, amelyek egyedi beruházásokhoz kötődnek, és ezáltal ennek a rendszere is tovább szabályozottá válik. (12.00) A környezetvédelmi h atásvizsgálat rendszere hazánkban ugyan már 1995től szabályozott és beépült a hazai jogrendszerbe, de ebben a módosításban arról van szó, hogy olyan esetekben, amelyek nem normatív szabályozást jelentenek, tehát nem törvényjavaslat, rendeleti szabályozás, és nem konkrét beruházás egyedi környezeti hatásainak vizsgálatára vonatkozik - amire egyébként környezeti hatásvizsgálatot kell lefolytatni , hanem programok, tervek, átfogó koncepciók környezeti értékelését, környezeti hatásainak vizsgálatát célozza me g, ezeknél is kell a jövőben elemzéseket végezni. A törvényjavaslat ennek a kötelezettségnek tesz eleget, ez azért is nagyon fontos, hiszen ezen törvényjavaslat módosításának értelmében a jövőben olyan ügyeknél, mint az autópályaépítési program vagy egy k omolyabb folyószabályozási rendszer terve esetében már szükséges egy előzetes vizsgálat, amely globálisan és átfogóan vizsgálja a tervezett beavatkozás esetleges környezeti következményeit, hatásait. Nyilvánvalóan amennyiben konkrét, egyedi beruházások tör ténnek a programterv megvalósítása során, nem iktatódhat ki a rendszerből a környezeti hatásvizsgálat. Ez a módosítás azonban bizonyos tekintetben nem biztos, hogy a szigorítás irányába jelent módosítást, és nem harmonizál teljes mértékben az EUval. Eddig törvény szabályozta ugyanis, hogy milyen tervekhez, programokhoz kell hatásvizsgálatot végezni, és most már ezeket a programokat, terveket is meg kell tenni. A természetvédelmi törvény bizonyos módosítása a harmonizációs feladatokon túl néhány feladatnak is megfelel, azonban egyes részei vitathatók, illetve elfogadhatatlanok, de erről majd később. Kiadásra kerültek ebből az alkalomból olyan apróbb pontosítások, amelyeket a jogalkalmazói gyakorlat hozott a felszínre; nevezetesen, azon kiegészítések, hiányos ságok kiküszöbölése, amelyek egy hét éve elfogadott törvény esetében jelentkeznek, mint az egyed meghatározása, amely a jogalkalmazásban eltérő értelmezésekre adott eddig lehetőséget. Ez különösen sok problémát jelentett a tekintetben, hogy mind a törvény, mind a végrehajtásra kiadott jogszabályok rendelkezései az egyedre vonatkoznak, illetve a Btk. a természetkárosítás elkövetési tárgyaként az egyedet határozza meg. A törvényjavaslatban az egyedre vonatkozó
