Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAP JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2602 Egyidejűleg sokkal inkább t alálja meg azt a jogalanyt, azt a személyt, azt a szervezetet, akivel vagy amellyel szemben adott esetben a felelősség is érvényesíthető. Ezzel együtt is azt gondoljuk, hogy a kártalanítási szabályok mielőbbi kormányrendeleti szintű megjelenítése mellett l egalább ennyire fontos, hogy köttessenek meg, köttethessenek meg azok a használati megállapodások, amelyekkel a gazdálkodó nem valamilyen elszenvedett korlátozásként akarja megvédeni a természetet, hanem megegyezik a hatósággal a tekintetben, hogy mit és h ogyan kell megvédenie, és megkapja ennek az ellenértékét. Helyénvalóan egyébként ezt a szituációt a törvényjavaslat úgy kezeli, hogy ha ilyen módon oldják meg a felek a dolgot, akkor értelemszerűen kártalanításnak helye nincs. Azt gondolom, azt gondoljuk, hogy még mindig jobb az a szabályozás, amely a felek együttműködésére és a közösen elérhető célokra helyezi a súlyt, szemben azzal, hogy el kell szenvednem valamely hatóság korlátozó előírásait. Nagyon gyorsan fut az idő, nagyon sok fontos gondolat van ebb en a törvényjavaslatban, különösen a természetvédelmi törvényre vonatkozó módosító részekben. Nyilván a részletes vita keretei között a benyújtott módosító javaslatok alkalmat teremtenek ezeknek a megbeszélésre. Itt és most szeretnék előrehozni azonban egy fontos dolgot. Jogot alkotunk, mégpedig a Magyar Köztársaság területén legmagasabb rangút: törvényt. S amikor törvényt alkotunk, óhatatlanul figyelemmel kell lennie a törvénynek más jogi érdekekre is. Nevezetesen a tulajdonosi érdekekről szeretnék szólni, mégpedig a természetvédelmi törvény módosítására vonatkozó részben igen gyakran emlegetett ingatlannyilvántartási vonatkozásokról. Ezek egy részét aggályosnak lehet tekinteni a tulajdonosi oldalról, hiszen mint tudjuk, egy ingatlannyilvántartási bejegyz és, amely ráadásul valamelyes korlátozásokat tartalmaz, az ingatlan értékét befolyásoló tényező, itt bizonyos garanciális erősítésekre megítélésünk szerint szükség van. Befejezésül: a törvényjavaslat 25. §a éppen egy olyan lehetőséget ad, hogy a törvény h atálybalépése előtt már folyamatban volt, készülő programok vonatkozásában a miniszter dönthesse el, hogy most kell vagy nem kell ilyen környezeti vizsgálat. Remélem, a legtöbb esetben pozitív lesz a válasz, azaz környezeti vizsgálattal kapjuk ezeket a pro gramokat és terveket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Pap Jánosnak, a Fidesz képviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. PAP JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Államtitkár Úr! Igen tisztelt Ház! Valóban igaz lehet az a mondás, annak a mondásnak egy része, amit Orosz képviselő úr mondott, hogy egyszerre több érdeket kell kiszolgálni. Azonban azt gondolom, hogy minde n környezetvédelmi és minden természetvédelmi törvénynek egyszerre hármas célt kell szolgálni. Mégpedig egyúttal kell szolgálni a ma élő emberek érdekét, egyszerre kell szolgálni azoknak az érdekét, akik utánunk jönnek; ezt nagyon sokszor úgy szokták megfo galmazni, hogy unokáinktól örököltük a földet. És egyszerre kellene talán azt a célt szolgálni, amikor a természeti értékeket védjük meg és azoknak az érdekeit. Azt gondolom, hogy ebben a kettős törvényjavaslatban - ezt úgy szoktuk fogalmazni, hogy salátat örvényben, ami jelen esetben igaz is, egy zöld törvény, ami egybefügg, és együtt jöhet a Ház elé - ez most nem valósul meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat, mint államtitkár úr is elmondta, és többen megfogalmazták már, egyszerre kívánja harmo nizálni a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényt, a jelenleg hatályos két törvényünket. Némiként ellentmondásos az, hogy ezt már többször megtettük, és olyan uniós határozatok, irányelvek is bekerültek most a jogharmonizációba, amelyek néhány éve érvényben vannak, mégsem kerültek eddig a jogharmonizáció cím alatt a törvénybe, amikor módosítottuk. Az sem titok, hiszen elmondta államtitkár úr a környezetvédelmi bizottság ülésén, hogy nemcsak jogharmonizációs célokat kívánnak szolgálni, hanem néhány o lyan dolgot is a helyére szeretnének tenni, ami eddig nem volt a helyén.
