Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. PAP JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2603 Vajon miről van itt szó, amikor azt mondom, hogy nemcsak jogharmonizációról van szó? Arról, hogy nem elsősorban a jogillesztés a cél, még akkor sem egyébként, ha a zajjal kapcsolatban azt lehetne mondani, hogy a zajrendelet átvétele, illetve a törvényünkbe való beillesztése egyértelműen harmonizációt szolgál. Majd be fogom mutatni, hogy mennyire nem így van a zajnál, és akkor rá fogunk jönni, hogy miért is nem harmonizációval kapcsolat os ez a módosítás, amit most teszünk. Sokkal inkább az derül ki számomra, hogy a harmonizáció leple alatt még utoljára a csatlakozás előtt szeretne a kormány lazítani, puhítani azért, hogy megfelelhessen különböző lobbiérdekeknek. Amikor Orosz képviselő úr arról beszélt, hogy mindenki jól járjon, akkor nem tudom, hogy miért éppen a környezet szempontjából, a természet szempontjából ellenérdekelt lobbinak kellene engedni e törvény módosítása kapcsán. S nem értem, hogy ha már ezt meg kell tenni, akkor miért é ppen a környezetvédelmi tárca terjeszti be, miért nem a gazdasági tárca, ha már szeretne beleavatkozni bizonyos dolgokba, ami egyébként a környezet és természet ellenére van. Sajnos, ez a tendencia mind a két törvénynél kiderül és egyértelmű. Ha ez nem így lenne, akkor azt gondolom, nyugodt szívvel bemutatta volna a tárca azt, hogy milyen határozatokhoz, irányelvekhez kapcsolódunk, és ez a kapcsolódás gyakorlatilag miben jelentkezik. (Dr. Kis Zoltán felmutat egy iratot.) Mert ezt nem mutatták be. Államtitká r úr ugyan most ezt mutatja nekem, de ha bemutatta volna ezt korábban, akkor lehet, hogy az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy lehet, hogy az EUban talán tényleg így van, de azt is tudjuk, hogy a tagországokban és azok széles körében az a gyakorlat, ho gy az EUirányelvekhez képest szigorúbb szabályozás lehet, lazább és puhább nem. És bizony ezzel a tagországok élnek is. Nos, tisztelt képviselőtársaim, akkor, amikor mi jó szabályozással rendelkezünk, szigorú és erős szabályozással rendelkezünk, joggal me rül fel a kérdés, hogy miért, kinek az érdekében kell nekünk lazítani, puhítani. Semmi sem indokolja, és, még egyszer mondom, ezt megtehettük volna már az elmúlt 34 évben, amikor jogharmonizáció címén törvényt módosítottunk. Nagy kár, hogy ez most így tör tént, hogy önök lazítanak, illetve puhítanak, mert ezzel a környezet- és a természetvédelem pozíciója, az egyébként eddig sem túl erős pozíciója tovább romlik. (Dr. Józsa István: Nem így van!) Igen tisztelt képviselőtársam, majd önnek is lesz lehetősége, h ogy kifejtse, így vane vagy sem. Miközben az Európai Közösségek tervek és programok vizsgálati irányelvéhez kapcsolódunk, tudnunk kell, hogy a környezeti hatásvizsgálatot mi már ennek szellemében alkottuk meg jó néhány évvel ezelőtt, és alkalmaztuk is egy ébként sikeresen. Az más kérdés, hogy például amikor az autópályákról volt szó, a kormány egyszerűen ezzel a lehetőséggel, bár ez nem lehetőség, hanem a törvényi kötelezettségével nem élt, és nem mutatta be ezeket a hatásvizsgálatokat. Ez már egy másik pro bléma, de ezzel mi, azt gondolom, már éltünk. Hiába hivatkozik az indoklás arra, hogy ez a joganyag a fenntartható fejlődés érdekében alkottatott meg; lehet, hogy ez így van, de ha a miénk erősebb, akkor talán a fenntartható fejlődésünk is picit jobb vagy picit előrébb járunk. Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy a hatályos környezeti hatásvizsgálat, értékelés és elemzés konkrétabb, erősebb, és jobban szolgálja a fenntartható fejlődést, mint a javasolt módosítás. Miért akkor az igyekezet a módosításra? V alakiknek, mégpedig a környezetvédelemben, mint már annyiszor említettem, ellenérdekelteknek megfelelésképpen leszűkítik azt a kört, ahol környezeti hatásvizsgálatot kell folytatni. (11.30) Helyette külön jogszabály alapján, tehát nem törvényileg garantált an, csak környezeti vizsgálatot kell folytatni. Ez olyan, mint a vajas kenyér meg a vaj és a kenyér különkülön: némi különbség van köztük. De ezen túl még azt is külön jogszabály dönti majd el - erről mit sem tudunk , hogy hol kötelező és hol kell majd e zt alkalmazni. Tehát ezt is beírják a törvénybe, hogy külön jogszabály, de majd még az is el fogja dönteni, hogy hol szükséges és hol kell. Nos, ezek után mondja még valaki azt, hogy a módosítás után a törvény jobban szolgálja az egészséges ember környezet hez való jogát, mint teszi azt a hatályos törvény. Tehát ez az első olyan puhítás, ami mi lenne más, mint nem könnyítés,
