Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2592 Nos, a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvény megalkotására, amelyre kilenc, illetve nyolc évvel ezelőtt került sor, már komoly társadalmi igény jelentkezett. Mind a két törvény időtállónak bizonyult, hiszen kisebb módosításoktól eltekintve jelen pillanatban is ezek a korábban tervezett funkciójukat el tudják látni. Azonban vannak olyan új jogintézmények, amelyek a határon átnyúló különböző fejlesztések, beruházások, környezeti értékek megóvása, vízkészletga zdálkodás és nem utolsósorban a természetvédelmi területek összefüggősége okán olyan új szabályozást igényelnek, amely már egy egységes, globális kezelését jelenti a területnek, és ez a joghatály nyilvánvalóan már egy új, az Európai Unió szabályait körülöl elő, óriási nagy területet ölel fel fizikai értelemben is. Az Európai Unió által megalkotott keretirányelvek, rendeletek bizonyos eligazításokat adnak, amelyhez nekünk is a megfelelő belső joganyagot módosítani kell. Az irányelvek ajánlások, de nyilvánvaló an olyan eréllyel, amelynek esetleges kikerülése vagy megsértése szankciókkal jár. A rendeletek vonatkozásában belső jogi eltérést nem is engedélyez az európai uniós szabályozás. Kedves Képviselőtársaim! Ezen szempontok vezettek bennünket akkor, amikor e k ét törvény módosítását a magyar jogrendszeren belüli érvényesítése kapcsán az Európai Unió jogrendjével összhangban két területre most benyújtottuk. Az első a környezet védelmének általános szabályairól szól, a másik a természet védelméről szóló törvény mó dosítása. A környezetvédelmi törvény módosítása 2004. július 21éig mindenféleképpen feladatunk, nemcsak nekünk, hanem mindazon európai uniós országoknak is, amelyek a belső jogrendjükbe még nem állították be azokat az új jogintézményeket, amelyről itt a j elen előterjesztés rendelkezik. A tervek és a programok vizsgálati irányelveit azzal a céllal alkották meg az európai uniós jogalkotók, hogy előmozdítsák a fenntartható fejlődést, a környezeti szempontoknak, a környezetre jelentős hatást gyakorló tervek, i lletve programok kidolgozásának és elfogadásának folyamatába történő integrálásával. A jogharmonizáció során figyelemmel kellett lenni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZEGBegyezményhez kapcsolódó stratégiai, környe zeti vizsgálati jegyzőkönyvekre is. Örömmel jelenthetem, hogy az Országgyűlés tegnapi ülésén ennek a jegyzőkönyvnek a megerősítését egyhangúlag támogatta, és remélhetőleg a törvényi kihirdetése is ilyen arányban fog megtörténni. Az új onnan bevezetésre kerülő környezeti vizsgálatnak bizonyos előzményei Magyarországon, mint például a környezetvédelmi törvényben szabályozott vizsgálati elemzés, valamint a területfejlesztési törvényben előírt környezeti, társadalmi, gazdasági hatásvizsgála t már léteznek. A tervek és a programok vizsgálati irányelvben meghatározott környezeti vizsgálatának azonban ezeknél átfogóbb és részletesebb követelményi rendszere van. A tervek és programok vizsgálati irányelveknek való megfelelésére szükségessé vált a törvényi szintű szabályozás módosítása. A módosítás csak azokat a kötelezettségeket foglalja magában, amelyek a tervek és programok vizsgálati irányai alapkövetelményeinek megfelelően elengedhetetlenül szükségesek. A módosítási javaslat kidolgozásakor az v olt a szempont, hogy a tervek és programok vizsgálati irányelvben meghatározott alapvető követelményei, a környezetvédelmi törvényben rögzített környezeti vizsgálat illeszkedjen a különféle meglévő tervezési, programozási, illetve tervfeldolgozási folyamat okhoz. A javaslat tartalmazza a hatály, valamint a környezeti vizsgálat és a környezeti értékelés általános meghatározását is. A törvényjavaslat és a kapcsolódó kormányrendelet elfogadása jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a nagy hálózatfejlesztési tervek k észítésének korai folyamatában tisztázódjanak a környezetvédelmi elvárások, és ezáltal a konkrét megvalósítás során az engedélyezési eljárások is gyorsabbá váljanak. Az elmúlt időszak nagyberuházásai kapcsán számos példát lehetne arra hozni, mind az autópá lyaépítés, mind pedig a metróépítés terén, hogy azok a jelenlegi jogszabályi feltételek, amelyek nem teszik az előzetes vizsgálatokat oly mértékben programozottan kötelezővé, mint ahogy