Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2593 ez a módosítás most rendezi, milyen hosszadalmas, elnyúló eljárásokat vonhatnak maguk után, és mennyiben akadályozhatják az optimális megoldás, illetve a beruházás hatékony megvalósítását. Természetesen ahhoz, hogy az eljárási rend módosuljon, szükség van arra is, hogy mindazon szervezetek, amelyeknek a beleszólási joga, a nyilvánosság tájékoztatása, valamint javaslattételi lehetőségei szélesednek, intézményi rendszerben is megjelenjenek. Erre utal a most előterjesztett módosító indítványban az Országos Környezetvédelmi Tanács feladatkörének és hatáskörének bővülése is, azál tal, hogy ez a tanácsadói szerep már kontroll minőségében is megjelenhessen a mindenkori kormányzattal szemben. Ezt a módosítást az Országos Környezetvédelmi Tanács jogszabályi kodifikációval kérte és kívánta ebbe az előterjesztésbe bevenni. A javasolt tör vénymódosítás másik része a nagy forgalmú közlekedési létesítmények, nagyvárosi agglomerációk esetében szükséges zajtérképezési kötelezettséget írja elő, amely kötelezettség a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló irányelvből adódik. Ez a szabá lyozás jellegében teljes mértékben illeszkedik a környezetvédelmi törvényben meghatározott önkormányzati feladatokhoz is. A módosítás tulajdonképpen pontosítja a jelenlegi kötelezettséget azzal, hogy nagyobb települések esetében ezeket a feladatokat a körn yezeti zaj tekintetében stratégiai zajtérkép és zajcsökkentési intézkedési terv formájában kell elkészíteni. Ezért a törvénymódosítással a környezeti zaj kezelésére vonatkozó, a zajos irányelvben foglalt feladatokat az önkormányzatok részére a valójában má r meglévő kötelezettség zajterhelés kezelésére vonatkozó formáját kell meghatározni, illetve a részletes szabályozás kidolgozására történő felhatalmazást megadni. A zajtérképek elkészítése nemcsak az egységes, naprakész információt kell hogy biztosítsa, ha nem azt a nyilvánosságot is, amelyre minden, a terhelésnek kitevő állampolgár joggal tarthat igényt, és amelyre vonatkozóan az eljárási szabályozás így közvetlen és gyorsabb beavatkozást is lehetővé tehet. Tisztelt Országgyűlés! A természetvédelmi törvény módosítására az Európai Közösségek úgynevezett Natura 2000 hálózatába történő csatlakozásunk kötelezettsége okán kerül sor. Mit is jelent a Natura 2000? Ez a fogalom Magyarországon még bizony kevéssé ismert, mindazon élőhelyeket érinti, ahol a védett vagy védelemre érdemes növény, illetve állatfajok megtalálhatók, de maga a terület nem tartozik a védettségi kategóriába. Ez egy teher, mondják egyesek, hiszen a Natura 2000 kijelölésével bizonyos korlátozások kerülnek bevezetésre az adott területen. Mások azt mondják, hogy ez egy öröm, örömteli, hogy a környezet megóvása, a természeti értékek stabil fenntartása lehetőséget biztosít egy élhető környezet további generációkra történő biztosítására is. A másik oldalról ennek a rendszernek a kiépítése, működtetése társadalmi és személyi konfliktusokat is jelenthet, mert hiszen akinek a jelenleg birtokában vagy tulajdonában lévő terület ennek a Natura 2000es övezetnek a kijelölésébe kerül, annak bizonyos korlátozásokat el kell szenvednie. (10.40) Hogyan lehet ezeket a korlátozásokat úgy bevezetni, hogy ne sérüljön a tulajdonhoz való jog, illetve ne kényszerként élje meg ezt az illető tulajdonos? Ez a módosítás rendelkezik arról, hogy a kártalanítási szabályokat a Natura 2000rel párhuzamosan, tehát a terület kijelölé sével egyidejűleg meg kell alkotni, és ennek a pénzügyi fedezetét a mindenkori kormánynak biztosítania kell. Mi bízunk abban, hogy ez csak az első lépés. A következő lépésnek annak kell lennie, hogy a már működő Natura 2000es területekre ne kártalanítási rendelkezések legyenek az irányadóak, hanem egy sajátos támogatási forma, amely az így megváltozott, rendeltetésszerű, valamint bizonyos mértékben átalakított gazdálkodási forma alapján vélelmezhetően csökkenő jövedelmet kompenzálja. Így ösztönzi a mindenk ori birtokost és tulajdonost arra, hogy ezeket az értékeket, amelyek alapján a Natura 2000 hálózatba az adott terület kijelölésre került, fenntartsa, azt őrizze, és nyilvánvalóan fejlessze is, mert hiszen ebből neki gazdasági előnyei származnak.
