Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2589 - a termőföld is bekerült a tőke szabad áramlásának gondolatkörébe, mert tőkefogalomként tartották nyilván a termőföldet. Ezt erősen lehetett vitatni, mert egy olyan érdekes tőkéről van szó, a termőföldről, amely korlátos jószág - közgazdasági fogalmaink szerint , tehát mértéktelenül nem lehet szaporítani a továbbiakban. A tőke általános fogalmára pedig egy ilyen korlátozás nem igaz, ott bármekkora nagyságrendet is el tudunk képzelni. Ebből következett az a kellemetlen jelenség, hogy Magyarországnak is meg kellett engedni például a termőföldvásárlást bizonyos feltételekkel a csatlakozást követő néhány év után. Egyébként egy másik törvény éppen erről rendelkezik, most a parlament előtt fekszi k, és hamarosan a végszavazásához közeledik. Nos, mint ahogy előadótársaim jelezték, a tőke szabad áramlásának a következményeként, hogy egy részvénytársasági alapításról szóló törvénytervezetet is deklarál Magyarország, mint említettem, a Magyar Demokrata Fórum kissé aggódva tekinti, hogy a tőkefogalmak közé a termőföld is bekerült, és bizonybizony, nem merem remélni, hogy arra szakosodott részvénytársaságok esetleg ezzel élni is szeretnének, de mindent meg kell tennünk azért, hogy a magyar termőföld dönt ő többségében a magyarok tulajdona maradjon, úgy, ahogy Franciaországban, úgy, ahogy Dániában, úgy, ahogy Németországban és úgy, ahogy azt Olaszországban megoldották. Ott jöhetett bármilyen európai uniós jogszabály, ott is igaz a tőke szabad áramlása, ott is van európai részvénytársaságról szóló törvény, ott is van egyesülési szabály az új európai uniós jogszabály alapján, mégis, kérem szépen, ott lehetetlen egy kívülálló országból valakinek termőföldet vásárolni. Magyarországon ez sajnos lehetséges, mert n em biztos, hogy bizonyos tőkeszegénység és bizonyos árviszonyok miatt versenyképesek leszünk, amikor a tőkével megérkezők felkínálják azt a nagyobb összeget a magyar termőföldért. (10.20) És itt a másik aggálya a Magyar Demokrata Fórumnak, hogy rendben van , ez számunkra is egy olyan jog, magyar állampolgároknak, magyar részvénytársaságot alapítóknak, akik utána talán tehetnek ilyet... Nagyon komoly összeg a 120 ezer eurós alaptőke, és azt gondolom, az összes csatlakozó ország, a keleteurópai országok részé re komoly feladatot jelent az a tőkeerőbeli különbség, ami érezhető módon az elmúlt 6070 évben a szocializmus, kommunizmus következtében kialakult. Mert mindenki tudja, hogy a harmincas években, ha Portugáliát, Spanyolországot, Görögországot összehasonlít ották Magyarországgal, bizony nagyon szép, előnyös helyzetből tekinthettünk egy összehasonlításra. Ma már ez nem így van, ma már durván fordított a helyzet, talán Görögországgal, amelyet az Európai Unió legszegényebb tagállamának tartanak, tudnánk még vala mi hasonlóságot erőviszonyban felmutatni. Tehát tartok tőle, hogy egy európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat, amely majd itt Magyarországon is általános engedményeket, lehetőséget biztosít, nem kizárólagosan a magyar befektetőknek, magyar cégala pítóknak és magyar üzleti vállalkozóknak fog előnyt jelenteni, hanem bizonybizony egyelőre mindazoknak, akik már pontosan ismerik, hogy mire van szükség, miért van ott szükség. És miután nálunk is a közösségi irányelvekből és a rendeletekből fakadóan elis mertnek kell lenni az alapítás lehetőségének, tartok tőle, hogy mások ezzel elsősorban jobban tudnak majd élni. Nem akarom ezzel megkérdőjelezni az Európai Unió szellemiségét, nagyon távol áll tőlünk, a Magyar Demokrata Fórumtól is, hiszen a XX. század köz epétől, második felétől világossá vált, hogy három nagy globális világgazdasági erőközpont alakult ki, az egyik USA Kanadával és Mexikóval, a másik Japán a távolkeleti tigrisekkel, és a harmadik az Európai Unió, amely választ adott erre a világgazdasági g lobális kihívásra. És a magyar lakosok is arra adtak választ, hogy ehhez a szervezethez, ehhez a globális tömörüléshez szeretnének tartozni. Mondjuk ki, ez egy globális tömörülés, amely a globalizáció minden jegyét magán hordozza, ebben kell majd a magyar állampolgároknak, a magyar vállalkozóknak megtalálni helyüket, hiszen érezhető, hogy itt a magyar törvényeknél a cégtörvény részbeni átgondolása szükségeltetik, a gazdasági törvény részbeni
