Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2590 átgondolása szükségeltetik, vagy a kettő párhuzamba hozása, vagy n etán fölülírása is megtörténhet. Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve nemcsak a tagállami szabályozók vonatkoznak az egyes gazdasági tevékenységekre, hanem az uniós szabályozók is. Összegzésképpen: a javaslat nem az EUcsatlakozáshoz kapcsolódva, hanem már mint az EUtagállamot kötelező jogalkotási feladatnak megfelelően tesz eleget. Lényegében a korábbiak érintetlenül hagyása mellett egy új gazdasági társasági, a közösségi jog talaján álló, tehát nem a tagállami jog rendelkezésein alapuló vállalkozási rész vénytársasági forma jön, jöhet majd létre, amelyre vonatkozó speciális szabályokat állapít meg a javaslat, a kérdésben releváns Európai Tanács rendeletének és irányelvének rendelkezéseivel összhangban. A kicsit nehezen követhető - ami a szabályozás jellegé ből és tartalmából fakad - és a jogalkalmazás során is kellő felkészültséget igénylő szabályozást korrekt és szükséges jogalkotási munkának tartja a Magyar Demokrata Fórum, ezért azt támogatni fogja a szavazás alkalmával is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak tízperces időkeretben, aki írásban előre jelezte felszólalási szándékát. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Urak! A Magyar Demokrata Fórum véleményét Font Sándor képviselőtársam fogalmazta meg, jómagam három észrevétellel kívánom ezt kiegészíteni. Ez a három észrevétel találkozik az MDF szakértőinek véleményével is, de el k ell mondanom, hogy ilyen esetekben a törvénytervezetet egy tucat példányban lefénymásolom, és választókerületemben az érdekelteknek küldöm el, és a beérkezett vélemények, észrevételek összegzését szeretném ismertetni a tisztelt Házzal, ami mindenképpen has znos lehet a törvénytervezet vitájában. Kérdéseket vet fel például a 120 ezer euróban megszabott alaptőkeminimum szakszerű könyvelése. Önmagában nem az a gond, hogy a hazai részvénytársaság kötelező 20 millió forintos minimum alaptőkéjével szemben az euró pai részvénytársaságoknál ma mintegy 30 millió forint minimális alaptőke a követelmény, hanem a “mintegy” a gond. Ha ma minden tartozást és követelést és a vagyonmérleget is forintban kell kimutatni, akkor a minimális alaptőkét is forintban és nem euróban kellene megszabni. Máskülönben például a forint erősödése esetén csökkenne a forintban kimutatott alaptőke értéke, és fölöslegesen okozna az euróban megszabott limit számviteli problémákat - jegyezték meg sokan a törvénytervezet belső vitájában. Míg ebben a kérdésben nem vették figyelembe a számvitel szempontjait, más esetben túlságosan erre koncentráltak. Például a társaságok székhelyeinek áthelyezése esetén részletesen megszabja a törvény az ilyenkor szükséges számviteli kötelezettségeket. Csak a lényegre nem figyel, arra, hogy egy székhely áthelyezése során óhatatlanul cégre és személyre vonatkozó információk tömege kerülhet határon túlra. Például a székhelyen őrzik a részvénykönyvet, benne a részvényesek személyi vonatkozású adataival. Ilyen adatot csak az érintettek hozzájárulásával lehet külföldre vinni; legalább ennek a megkötésnek szerepelnie kellene a törvényben. Hasonló módon a székhely áthelyezése során fizetési és besorolási listák, személyzeti vélemények, táppénzigénybevételre, korábbi munkahely ekre, végzettségre és nyelvtudásra vonatkozó személyes adatok kerülhetnek külföldre, amelyeknek az érintettek jóváhagyása nélküli kivitelét ma kategorikusan tiltja az adatvédelmi törvény. E kérdésben egyébként egy módosító indítványt is megfogalmaztunk. Ne m derül ki egyértelműen a törvényből, hogy az európai részvénytársaság munkavállalóira hogyan vonatkoznak a nemzeti foglalkoztatási szabályok. Például elveszíthetie az a hazai vezető a
