Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2586 Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő vezérszónok, Eörsi Mátyás képviselő úr, az SZDSZképviselőcsoport nevében szól. DR. EÖRSI MÁTYÁS , az SZDSZ képvi selőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tíz nap múlva Magyarország belép az Európai Unióba. Ezzel a mondattal ma már kezdődött felszólalás a parlamentben, és azt hiszem, hogy nem állok messze a valóságtól, ha megjósolom, hogy a ma i parlamenti ülésen még kezdődnek így beszédek, és holnap úgy fognak kezdődni a beszédek, hogy kilenc nap múlva vagy nyolc nap múlva, ami egy kicsit emlékeztet a katonakoromra, amikor a végén vágtuk a centit, hogy mikor tudunk leszerelni. Most ennél persze sokkal jelentősebb eseményről van szó, hogy mikor tudunk belépni az Európai Unióba, amivel kapcsolatban olyan régóta dolgozunk mindannyian, a parlament patkójában ülő minden párt és képviselő. De túl ezen, azt hiszem, hogy generációk álmodtak arról, hogy Magyarország egyszer csak teljes jogú tagként részt tudjon venni az egyik legsikeresebb integrációs szervezet munkájában. És nyilvánvaló, hogy az álmok mellett persze sok tennivaló is vár ránk, nagyon sok törvényt kell elfogadnunk annak érdekében, hogy Mag yarország sikeresen tudjon integrálódni tíz nap múlva az Európai Unióba. Ezért én ezt a törvényjavaslatot úgy tekintem, mint egy - ha tetszik - apró törvényt egy hatalmas integrációs folyamat keretében, mint Neil Armstrong mondta, amikor a Holdra lépett, h ogy egy kis lépés neki, nagy lépés az emberiségnek. Ez egy kis lépés a magyar parlament törvényalkotásában, de egy jelentős lépés akkor, hogyha az európai integrációt tartjuk szem előtt. Tisztelt Országgyűlés! Amiben lehetnek a parlamenti pártok között néz eteltérések, az abban foglalható össze, hogy milyen Európában gondolkodunk. Én magam személy szerint, bevallom önöknek, föderalista vagyok, én egy olyan Európai Uniót szeretnék, ahol bármelyik európai állampolgár, bármelyik európai vállalkozó bárhova menje n Európában, lényegét tekintve ugyanazokat a szabályokat találja, ne kelljen ügyvédhez fordulni, közjegyzőhöz menni, ne kelljen nyomozni a tekintetben, hogy milyen jogi környezetben végzik az emberek és a vállalkozók a munkájukat. Én tisztában vagyok azzal , hogy ez az én föderalista hozzáállásom még nem a legszélesebb körben osztott, ugyanakkor az Európai Unió fejlődése ebbe az irányba megy, és én ezt a törvényjavaslatot is, pontosabban az Európai Tanácsnak azt a rendeletét, amely megalapozza ezt a magyaror szági törvényjavaslatot, ezen föderalista szemlélet egyik lépésének tekintem. Rendkívül fontos ugyanis a magyar gazdaság szempontjából, hogy ha egy finn vállalat vagy egy portugál vállalkozás, vagy egy ír vállalkozás úgy gondolja, hogy Magyarországon tevék enységet akar folytatni, akkor a gazdasági tevékenységét folytathassa, vásárolhasson, eladhasson, embereket fölvehessen, tehát a munkaerőpiaci helyzetet is segíthesse, rögtön ezzel tudjon foglalkozni, és ne a jogszabályok egész dzsumbuján kelljen magát át rágnia ahhoz, hogy tudja, hogy hogyan tud jogszerűen működni. És én nagyon bízom abban, hogy a törvényjavaslat alapján, most már a törvény alapján, amit a parlament el fog fogadni, nagyon sok vállalkozás fog ilyen konklúzióra jutni, hogy lehet Magyarország ra jönni, lehet kereskedni, lehet gazdasági tevékenységet folytatni, mert ez mindannyiunk számára jó. Nagyon - nem tudom, lehete így fogalmazni - szeretném megdicsérni az államtitkár urat - Hankó Faragó Miklósról van szó, az Igazságügyi Minisztérium szaba d demokrata államtitkáráról. Ő a bevezetőjében azt mondta, és nekem nagyon tetszettek ezek a szavak, hogy nem azért van szükség erre a törvényjavaslatra, mert egy jogharmonizációs kötelesség, ezért is természetesen, de a törvényjavaslatnak a jelentőségéről beszélt. És valóban, én felrovom ezt minden korábbi, és még akár a mai kormánynak is, hogy nagyon gyakran fordul velünk elő, hogy amikor egy európai jogharmonizációval kapcsolatos törvényjavaslatot hozunk a Ház elé, akkor milyen egyszerű egy