Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 20 (143. szám) - Az európai részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2587 miniszternek azt mondani, hogy kérem szépen, ez egy harmonizációs kötelesség, tessék elfogadni, mert belépünk az Európai Unióba. Ez persze így van, de ezzel nem lehet elintézni a dolgokat, mert ennek a törvényjavaslatnak, majd az elfogadott törvénynek igen komoly hatás a lesz a magyar gazdaság jövőjére, tehát nekünk, politikusoknak, köztük minisztereknek, államtitkároknak - és ezért dicsértem meg Hankó Faragó Miklós államtitkár urat - az a kötelességünk, hogy a magyar lakosságnak elmondjuk azt, hogy ezek a törvényjavasla tok, miközben persze a harmonizációval összefüggnek, miért jók Magyarország számára. És valóban, ha ez az európai részvénytársaság, az erről szóló törvény és az ezáltal nyújtott lehetőségek a magyar gazdaság versenyképességén javítani lesznek képesek - már pedig ebben minden hozzászóló egyetértett, hogy ez lesz ennek a hatása , akkor ez már önmagában indokolja, hogy a magyar parlament, ha szabad ilyet mondani, lelkesen fogadja el ezt a törvényjavaslatot. Volt a törvényjavaslat indokolásában egy mondat, amir e a Szocialista Párt vezérszónoka is kitért, és ez úgy hangzott, hogy az európai részvénytársaság pozitív hatást gyakorolhat a magyar cégjogra is. És én nem győzőm eléggé aláhúzni ennek a jelentőségét, mert miközben a magyar cégjog egyébként jó, megfelel a zoknak a követelményeknek, amelyeket vele szemben a magyar társadalom, ezen belül a gazdaság szereplői joggal támasztanak, azért nagyon sok furcsasággal is bír. (10.10) Nem tudom, hogy tudjae a magyar közvélemény, hogy miért nincs a magyar társasági jogba n csendestársaság. Ez egy olyan társasági forma, ami egyébként a világ legtöbb modern gazdaságában létezik. Elárulom, hogy miért nincs a magyar társasági jogban csendestársaság - mint köztudott, ennek a törvénynek az alapjai még a rendszerváltás előtt jött ek létre, amikor még más politikai rendszer volt : azért nincsen Magyarországon csendestársasági forma még mindig (Dr. Kosztolányi Dénes közbeszól.), nem, ebben téved, Kosztolányi képviselő úr, ő csak szövegezte a törvényt, politikai döntés született, azé rt nincsen, mert valamikor a XIX. század vége felé egy fiumei vállalkozót egy csendestársaság tett tönkre. Ez a vállalkozó, akit tönkre tett, bizonyos Csermanek Jánosnak volt az édesapja. Csermanek János Magyarországon később Kádár János néven vált ismertt é, és Kádár János kijelentette, hogy amíg ő él, addig Magyarországon nem lesz csendestársaság. Kádár János már nem él, de csendestársaság még mindig nincsen, de azért fontos tudnunk, hogy milyen történelmi ballasztot viszünk a hátunkon. Úgy gondolom, vagy abban reménykedem, hogy amikor az európai részvénytársaság bekerül a magyar jogba, a magyar jog részévé válik, hozzá tud bennünket segíteni ahhoz, hogy ilyen, egyébként modern és nagyon is hasznos társasági formákat is a magyar társasági jog a palettára fe lvegyen. Vagy ha arra utalok, most a hátrányokról szólva a magyar társasági jog területén, hogy mondjuk a magyar társasági jog kicsit adminisztratív szemléletű: én ma már nem vagyok ügyvéd, mert a Fideszkormány ebben engem megakadályozott, de korábban vol tam, és mindig érdekes volt, amikor külföldi vállalkozók jöttek hozzám, és a gazdaság tevékenységi körét kellett megszabni, nem értették, hogy a magyar ügyvéd miről ad számokat - ez az EÁOR meg TEÁOR, meg nem is tudom, ezek hogy hangoznak. Ez egy régi szem léletet tükröz a magyar társasági jogban, ahol a magyar társaságoknak a tevékenységi köre be van számozva azért, hogy minden hatóság, “big brother” rajta tarthassa a szemét a társaságokon. Ideje lenne majd ezeken is változtatni. Nagyon bízom abban, hogy az európai részvénytársaságról szóló törvény ehhez majd bennünket hozzá fog segíteni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Summa summarum, a parlament egy olyan törvényjavaslatot tárgyal, amely annyiban is kiemelkedik az egyéb törvényjavaslatok közül, h ogy általában egy ilyen törvényjavaslat valahol segít, valahol pedig érdeket sért, ez a törvényjavaslat pedig, megítélésem szerint, semmilyen magyar érdeket sehol nem sért. Ez a törvényjavaslat vagy nem érinti az embereknek egy körét, vagy pedig akiket éri nt, ott kifejezetten pozitív hatással bír. Ezért úgy gondolom, minden okom megvan, hogy arra kérjem a parlament képviselőit, a parlamenti
