Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 7 (141. szám) - “Értékteremtő nyugdíjasok – Értékvesztő kormányzat” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2410 Mindjárt meg fogom mondani, hogy hány embert érint. Feltétel továbbá, hogy a nyugdíjat legalább öt éve állapították meg, vagy öt éve nem részesült méltányossági nyugdíjemelésben, továbbá betöltötte a nyugdíjkorhatárt. A törvény szerint előnyben részesülnek a hetven éven felüliek és a hosszabb szolgálati idővel rendelkezők. Ez az intézkedés évi 45 milliárd forint juttatást jelent az alacsony nyugdíjjal rendelkezők számára. Nem volt a beszédembe beleírva, Szűcs képviselő úr, de az ért megmondom, hogy már százezres nagyságrendű azok száma, akik méltányossági nyugdíjemelésben részesültek az elmúlt két évben. (Dr. Áder János: De 800 ezren kérték!) (10.10) Az összes intézkedés közül számomra a legkedvesebb a nagymamagyes adómentessé tét ele, ami azt jelenti, hogy a Fidesz szándékaival ellentétben nem kell választani a gyes és a nyugdíj között; intézkedésünk következtében mindkettő jár a nagymamáknak, mégpedig adómentesen. Ez a kiterjesztés azt eredményezte, hogy a korábbi négyszáz fővel e llentétben már ötezer nagyszülő veszi igénybe a nagymamagyest. Végezetül, tisztelt Ház, nem állom meg, hogy ne szóljak az utóbbi hetek ellenzéki képviselői indítványairól. Kezdődött a “minden nyugdíjasnak emeljük föl tízezer forinttal a nyugdíját” akció, f olytatódott a gyes, a gyet tíztízezer forinttal való megemelésével, majd a magyar nyugdíjak EUs szintre való felzárkóztatásával, de rögtön. Szóval, kedves képviselőtársaim, megint a gravitációs instabilitás köszön vissza a Fidesz politikájában. Nap mint nap ostorozza a takarékoskodást, másnap telekürtöli Európát, hogy a tönk szélén áll a magyar gazdaság. Nap mint nap ostorozza a kétszer száznapos programot, miközben ő maga is megszavazta. Újabb és újabb javaslataival azt a látszatot kelti, hogy van itt pé nz, csak a kormány nem ad. Lehet, hogy a Fidesz nem is a nyugdíjasok kedvében akar járni, csak a hatalom elvesztéséért siránkozik, s azt a látszatot kelti: csak szerezzük vissza, lesz itt Kánaán. Nem lesz takarékoskodás, megszorítás és visszafogás, egyensú ly meg miféle! Ide nekünk a hatalmat, s mi majd adunk mindenre! Ha a Fidesz lenne kormányon, lenne olcsóbb állam, alacsony gáz- és áramszámla - miközben százmilliárdos veszteséget hoznak össze a forgalmazóknak , olcsóbb iskola; visszaadná a jómódú polgára inak azt a 7080 ezer forintos havi támogatást, akinek megvan a fedezete a több százezer forintos havi törlesztő részlet vállalására, hogy még tovább spekulálhasson a lakáspiacon. Ha a Fidesz lenne kormányon, még alacsonyabb lenne az adó és még magasabb a fizetés, európaiak lennének a nyugdíjak, és kolbászból lenne a kerítés. Még szerencse, hogy szociálliberális kormány van Magyarországon, aki a földön jár, s nem a mesék birodalmában (Dr. Áder János: És 40 százalékkal emeli a gázárat!) , aki tudja, hogy a ny ugdíjas nemzedék megdolgozott a nyugdíjáért, egy élet munkájával fizetett meg érte, s ha az rajta múlik, minden tőle telhetőt meg is tesz, és oda is adja nekik. (Dr. Áder János: Hogy örülnek az emberek!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők pad soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Most megadom a szót Pokorni Zoltánnak, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. POKORNI ZOLTÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Hát, tudja, azt gondolom, hogy nemcsak mondani kell, hogy tiszteljük az idős embereket, meg fontosnak tartjuk az ő gondjaikat, hanem talán úgy is kell cselekedni. Itt végighallgattam önt. Úgy látom, az ön számár a fontosabb volt a Fidesz szidalmazása, köpködése, mint az, hogy mi van az idős emberekkel. Ön a Bibliát idézte. Van egy nagyon régi törvény - sokan ismerik , a tízparancsolat: tiszteld apádat és anyádat, és hosszú életű leszel a földön. Nemcsak az egyénn ek szól, nemcsak önnek, nekem, önöknek, hanem a közösségnek