Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 7 (141. szám) - “Értékteremtő nyugdíjasok – Értékvesztő kormányzat” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2411 is. Az eredeti szöveg azt mondja: az országban a nemzet, a közösség akkor lesz erős, akkor lesz hosszú életű, ha ezt a tiszteletet megadja. Nemcsak azért kell ma itt erről beszélnünk, mert tartozu nk ezzel a szüleinknek meg a nagyszüleinknek, hanem azért is, mert ez a mi érdekünk, a közösség érdeke is. Nem lehet erkölcsös, nem lehet sikeres, nem lehet eredményes, civilizált egy ország akkor, ha ezt a tiszteletet, ezt a biztonságot nem adja meg a szü lőknek meg a nagyszülőknek. Ha egy fiatal ember, aktív - ahogy manapság szokták mondani , azt látja, hogy amint valaki nyugdíjba ment, megszűnik tanárnak, mérnöknek, gyógyszerésznek, óvónőnek lenni; belenyomják a szürke masszá ba, hogy na, nyugdíjas. Kikéri magának: ő nem nyugdíjas, ő tanár, gyógyszerész, óvónő, csak most nyugdíjban van. Ha azt látja egy fiatal ember, hogy amint valaki nyugdíjba ment, kiszolgáltatott, kilátástalan helyzetben van, ott áll a gyógyszertárban piruló füllel, keresi a forintokat, hogy ki tudja fizetni a számlát, akkor fölteszi magának a kérdést, hogy mi végre ez az egész küszködés. Fizesse be a tbt, a járulékot? Hova jutunk? Szétrágja, erodálja ez az egész országot, tartását az új generációknak is. Te hát nemcsak az idősek iránti köteles tisztelet, mert megdolgoztak érte, hanem a mi közös érdekünk, hogy egy olyan egészséges, civilizált Magyarország legyen, ahol az idős ember nem bizonytalanságban, kiszolgáltatottan éli az életét. Csak azt éreztem itt - elnézést, hogy személyesen önnek címeztem a mondandómat , hogy elborítja ezt a politika, az odamondogatás szenvedélye, indulata, a helyett a tisztelet helyett, amit maga a tárgy meg a szüleink megkövetelnének tőlünk. Azért küldték önt is meg engem is ide, hogy ezzel komolysággal foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, és ne egymást üssük. Az jut eszembe, hogy tegnap vagy tegnapelőtt itt, a parlamentben döntöttünk az 53. heti nyugdíj kifizetéséről. Ma az újságok már azzal vannak tele, hogy vajon miért nem lehet ez t most, áprilisban kifizetni. Ha igaza van… (Közbeszólások a kormánypárti képviselők padsoraiból: Ó, ó! - Dr. Katona Béla: Melyik újság?) Tiszteljük meg egymást! Ha igaza van Lendvai Ildikónak, az önök frakcióvezetőjének, ha igazat adnak neki, hogy azért v an erre szükség, mert januárbanfebruárban elviselhetetlenül emelkedtek az árak és a nyugdíjasok terhei nőttek, ha valóban ez az oka az intézkedésnek, és nem, ahogyan ön megfogalmazta, a választási kampány meg a szavazatvadászat, akkor most kell kifizetni ezeket a számlákat, most kellene odaadni ezt a pénzt, nem pedig májusban, a választások előtt pár héttel. Tudja, ön sem örülne, ha valaki odaállna ön elé, és azt mondaná, hogy az édesapád, édesanyád hitét, becsületét, meggyőződését megveszem 15 ezer forint ért. Mert az nem eladó. Tehát az a frakció, az a kormány, amelyik így tekint az idős emberekre, hogy 15 ezer forintért eladják a meggyőződésüket, nem hiszem, hogy eleget tesz a parancsolatnak, hogy tisztelje őket. Tiszteletlenség mutatkozik meg ebben. Tőlü nk keletre, Oroszországban nem olyan régen voltak választások. Ott kicsit primitívebben csinálták: a szavazókörben lehetett kedvezményesen vásárolni konzervet meg meleg ruhát az időseknek. Így vásároltak ők szavazatot. Ne engedjük már, hogy Magyarországon ez az úzus, ez a tempó megjelenjen 19 ezer forintos ígéretekkel vagy a választások hetében kifizetett 15 ezer forintos heti nyugdíjemelésekkel! Mert ez megaláz mindenkit. Megalázza azt is, aki kapja, és szégyenletes arra is, aki így intézi az ország ügyeit . Hagyjuk ezt abba! Elég nagy a baj ahhoz, hogy komolyan foglalkozzunk vele! Képviselő Úr! Az öregségi átlagnyugdíj alig valamivel több, mint 60 ezer forint. Az Európában szokásos szegénységiküszöbszámítások egyike, hogy az átlagjövedelem fele alatt - ami most Magyarországon 123 ezer forint - szegénynek számít az ember. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az átlagos nyugdíjas egy szociális kategória: szegény. Így jutottunk el oda, hogy már Magyarország nemcsak az európai uniós nyugdíjaktól marad el, hanem elhúz mellettünk Szlovénia, Lengyelország, Csehország is, megelőznek minket.
