Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - Bejelentés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala során megismételt felesleges... - Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2276 minde n rendben van az uniós ellenőrzésben. Ehhez a Fidesz nem kíván segédkezet nyújtani, ahhoz, hogy az Országgyűlésnek az uniós ügyekben történő jogköröktől való megfosztására sor kerüljön. Éppen ezért, ha bizonyos módosító javaslatainkat nem fogadják el, nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, és nem fog megszületni ez a javaslat. Még néhány gondolatot arról, hogy milyen tartalmi kifogásaink vannak. Már többen említették a vitakérdéseket. Az egyik és a legfontosabb éppen az, hogy milyen módon határozzuk meg a kormány kötelezettségeit az Európa Tanácsban, és ehhez mennyire van kötve. Én ezt alapvető fontosságúnak tartom, a magyar alkotmány nem véletlenül rendelkezik kétharmados törvényekről. Az Unióban növekszik a bel- és igazságüggyel, a belbiztonsággal k apcsolatos kérdések területén történő közös törvényhozás; ezt annál inkább is tudom, hiszen az Európai Parlamentben éppen ennek a bizottságnak vagyok a megfigyelője. Tehát növekednek az ezzel kapcsolatos jogkörök, és a magyar törvények túlnyomó része ebben a tekintetben kétharmados. Vagyis a magyar alkotmány kijátszása történne meg, a kétharmados törvények kijátszása. Egyébként a Fidesz a maga részéről még azt is el tudta volna fogadni, hogy egyszerű többséggel döntsön a bizottság ezekben a kérdésekben, a k ormány azonban továbbra is irtózik attól, hogy a parlament bármifajta döntést, szavazást hozzon abban az esetben, ha nem a parlament által kijelölt irányban járt volna el a Tanácsban a kormány. Tehát az a benyomásunk, hogy a kormány nem akar ilyen törvényj avaslatot. Ezt az is mutatta, hogy hónapokon keresztül a kormánynak nem volt álláspontja a különböző kérdésekben, és sajnos Juhász Endre miniszter úrnak oroszlánrésze volt abban, hogy többször is felborult a konszenzus. Hogy ő, aki egyébként kiváló szakért őként óriási szerepet töltött be az ország csatlakozásában, ezt a kormány megbízásából vagy pedig saját indíttatásából tette, most én nem elemzem, azonban ez tény, és mindenképpen megfelel a valóságnak. Éppen ezért a Fidesz két héttel ezelőtt annak érdekéb en, mert úgy tűnt, hogy nem is fog születni törvényjavaslat ebben a kérdésben, benyújtotta a saját javaslatát - a “saját javaslat”ot azonban pontosítanám. Mi a kompromisszumos javaslatot nyújtottuk be, azt a kompromisszumos javaslatot, amely tekintetében a parlamenti pártok között már több alkalommal is kialakult egyetértés. Annyit sikerült ezzel elérni, hogy a kormány maga is benyújtotta a javaslatát, amely azonban ugyan tartalmazott előrelépést a korábbi kormányzati állásponthoz képest, de még mindig nem volt elegendő. A második nagyon fontos vitakérdés, amiről mindenképpen szólni kell - röviden érintették már képviselőtársaim , a meghallgatások kérdése. Láttuk az elmúlt hetekben, hogy a legfontosabb európai uniós posztokra a kormány úgy nevezte meg a je löltjeit, hogy még a saját maga mögött álló politikai pártjaival sem konzultált. Az ellenzékkel pedig megalázó módon, olyan módon, hogy tíz perccel a hivatalos miniszterelnöki bejelentés előtt a Fidesz frakcióvezetőjét a külügyminiszter úr a szobájába rend elte, ahol tájékoztatta, és átnyújtotta az egyébként tíz perc múlva bejelentendő életrajzokat. (10.40) Már a múlt héten is elmondtam, az Európai Unió önkormányzati parlamentjében, a régiók bizottságába pedig a kormány úgy jelölte ki a 12 fő tagot, hogy abb an, bár nagyon sok magyar állampolgár él fideszes vezetésű önkormányzatban, nem talált helyet egyetlenegy olyan politikusnak sem, aki fideszes önkormányzatot vezet. Ezzel az Unió önkormányzati parlamentjében megfosztotta azokat az állampolgárokat a képvise leti jogtól, akik fideszes önkormányzatokban élnek. Miközben talált öt MSZPs és talált három SZDSZes személy megjelölésére lehetőséget. Vagyis nagyon rosszak a tapasztalataink a személyek kinevezésével kapcsolatban, éppen ezért is talán érthető, hogy a k ormány miért irtózik attól is, hogy ezeket a személyeket meghallgassa. Azok a jogi érvek, amelyek azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy ez alkotmányosan nem indokolható, szeretném felhívni a figyelmet, hogy az osztrák alkotmány 23/C. §a meghatározza ugya nazoknak a személyeknek a meghallgatását, és a róluk szóló bizottsági döntés tartalmazza. Ebből következően a
