Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 6 (140. szám) - Bejelentés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala során megismételt felesleges... - Az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2277 magyar parlamentben is van számos olyan gyakorlat, amelyben ugyan nincs jogköre a parlamentnek és a bizottságnak külön nevesítve a törvényekben, m égis óriási a jelentősége annak, hogyan foglal állást abban az Országgyűlés, és a döntését senki nem akadályozhatja meg. Ebből következően tehát itt is súlyos hiányosságról van szó. Elnök úr már jelzett, hogy fejezzem be; egy témáról szerettem volna még be szélni, ez a nagybizottság kérdése - két mondatban összefoglalnám. A másik nagyon fontos vitakérdés, itt viszont már a parlamenti pártok között is vita van, az, hogy a parlament egy vagy két testülete foglalkozzon az integrációs ügyekkel. A szakmai érvek s zámosak, hiszen mi lenne például - Vastagh Pál úr igazságügyminiszter volt , ha megosztanánk az igazságügyminiszter hatásköreit, egyiket stratégiai részre, a másikat pedig a napi ügyek intézésére. Ez teljesen képtelenség; a parlamentben sem foglalkozik két bizottság a mezőgazdasági ügyekkel. És még egy ultima ratióként elmondható érv ebben a tekintetben, hogy 25 országból egyetlenegy uniós országban sincs erre példa, hogy két bizottság legyen. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz a jövőben is messzemenőkig ko mpromisszumképességet fog tanúsítani ebben az ügyben. Jelen pillanatban rosszul látom e törvény elfogadásának a kilátásait. A módosító indítványainkat benyújtottuk, ezeknek az elfogadásától tesszük függővé, hogy ezt a törvényt el tudjuke fogadni. Nem kívá njuk a magyar népképviseletet, a magyar állampolgárokat olyan módon, ahogyan az most a kormány tervezetében van, megfosztani az ellenőrzés lehetőségétől. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szé pen, képviselő úr. Most pedig megadom a szót SzentIványi Istvánnak, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. Parancsoljon, öné a szó. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Ti sztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Huszonnégy nap választ el minket Magyarország európai uniós csatlakozásától; úgy is fogalmazhatnék, hogy a 24. órában vagyunk, hogy ezt a fontos törvényt elfogadjuk. Egyszerre örömteli és egyszerre sajnálatos az a vita, ami itt zajlik. Örömteli, mert felkínálja a megegyezés lehetőségét, és örömteli, hogy egyáltalán már itt van a Ház plénuma előtt ez a törvénytervezet. De sajnálatos is, mert késlekedésben vagyunk az eredeti határidőkhöz képest, vagy a tervezett ha táridőkhöz mindenképpen. És főleg azért, mert épp az imént elhangzott vezérszónoki nyilatkozatból is kitűnik, hogy sajnos ennek a törvénynek a sorsa még most is bizonytalan. 2002 decemberében közösen döntöttünk úgy az alkotmánymódosítás során, hogy egy két harmados törvényben rendezzük az Országgyűlés szerepét, jogát, ellenőrzési lehetőségeit a kormány európai uniós tevékenysége felett. Helyesen döntöttünk akkor, amikor elfogadtuk az alkotmány módosítását, és fontosnak tartom azt, hogy végre eljutottunk idái g, hogy immáron nem zárt ajtók mögött vitatkozunk, hanem a plenáris ülés előtt, azzal az eséllyel, hogy ha nem is a csatlakozás pillanatában, de a pillanatát követő pillanatok egyikében reményeim szerint elfogadhatjuk a törvényjavaslatot. Miért van szükség egy ilyen különleges törvényre? Többen érveltek úgy kormányoldalról is, hogy semmiféle külön törvényi szabályozásra igazából nincs szükség, hiszen a parlament széles körű ellenőrzési jogosítványokkal rendelkezik a kormány végrehajtói tevékenysége fölött. Ezt egyébként is gyakorolja a kormány minden egyes tevékenységével kapcsolatban. Vajon miért kell egy külön törvényben, méghozzá egy kétharmados törvényben szabályozni ezt a kérdést? Erről már esett szó, Vastagh elnök úr, Szájer alelnök úr az imént már bes zéltek róla, hogy itt másról van szó. És ezt világosan kell érteni. A kormány az európai uniós döntéshozatalban jelentős részben nem végrehajtói minőségben jár el, hanem törvényhozói minőségben. Ilyen minőséget és ilyen jogosítványokat vesz át az