Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
2241 vonat kozó kötelezettségvállalásokat is teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban kell megtenni. A hároméves mezőgazdasági tevékenység igazolására nem hallottam szilárdabb követelményt, mint ami a törvényjavaslatban benne van, mégpedig azt, hogy a földművelésügyi hivatalnak kell környezettanulmány alapján kiadni az igazolást, ez pedig a helyi birtokhasznosítási bizottság mint társadalmi testület véleményére alapozva adható ki. Úgy gondolom, hogy ez tényleg a helyben élő gazdálkodóknak a lehetősége, hogy ellenőrizzék egymást, és megtegyék ezt az igazolást. A termőföldspekuláció kapcsán a legnagyobb hibát a kárpótlási törvény elfogadásakor hozta meg a parlament, amikor megengedték, hogy kárpótlási jegyért szabadon lehet termőföldet vásárolni. Nyilván illúzió most ettől a törvénymódosítástól számon kérni azt a hibát, hogy jelenleg tőkebefektetők kezében van a legtöbb termőföld. Elővásárlással nem lehet kizárni ezt, hisz az elővásárlás csak ugyanolyan értékű vétel esetén ad bármilyen védelmet. Glattfelde r Béla felvetésére, miszerint a polgári kormány korlátozása a magyar gazdák elővásárlását biztosította, a korábbi véleményemet tartom fenn: semmi nem zárta ki, hogy családi gazdálkodó külföldi ne lehessen. Ilyen értelemben semmiféle kizárást nem tett az a jogszabály, tulajdonképpen egy gazdálkodási káoszt teremtett volna, ugyanis önök a szomszéd családi gazdálkodónak adtak elővásárlási jogot. Olyan nevetséges helyzet állt elő, hogy még a magyar családi gazdálkodóval szemben is a szomszéd szerzett jogot a to vábbi földhasználatra, így pedig stabil gazdálkodási viszonyokat nem lehetett teremteni. Teljesen téves a képviselő úrnak az a megállapítása, amely szerint kiterjesztené a törvényjavaslat a jogi személyű társas vállalkozásokra a lehetőséget, hisz egyértelm űen benne van a jogszabályban az a definíció, hogy önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, illetve így végzi a tevékenységét. Definiálva van az önálló mezőgazdasági tevékenység végzése, tehát szó nem lehet jogi személy ekről, amit a képviselő úr említett. Arra a felvetésre, hogy el kell adnia a területet, ha nem tesz eleget a követelésnek: úgy gondolom, hogy ennél lényegesen szigorúbb szabály van a jogszabályban, ugyanis húszezerszeres aranykorona értéken tö bb alkalommal megbírságolható abban az esetben, ha nem tartja be a feltételeket. Tehát meg vagyok róla győződve, mivel ez a föld értékét is meghaladhatja, hogy senki nem tartja a birtokában ezt. Medgyasszay László képviselő úr felvetésére, miszerint a Nemz eti Földalap nyújthat alapvetően védelmet: úgy gondolom, hogy a jelenlegi földtörvényben benne van, és a Nemzeti Földalap kellően tőkeerős ahhoz, hogy az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogának megfelelően ezt megvalósítsa. Szeretnék arra is kitérn i néhány szóban, hogy az átfogó földtörvénymódosításra is sor fog kerülni, az ősszel mód lesz arra - nagyon szeretném, ha ebben négypárti konszenzus születne , hogy esetleg az üzem fogalmát vagy bármely más olyan korlátozást be tudnánk tenni, ami a hét p lusz három év lejártát követően továbbra is a helyben élő gazdálkodóknak biztosítaná a földhasználat lehetőségét. Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen minden pozitív módosító javaslatot meg fogunk fontolni. Ha ez javít a jelenleg benyújtott törvénymódo sításon, akkor kérem a Házat, hogy ezt fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel most a részletes vitára b ocsátásra kerül sor. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, részletes vitára bocsátjae a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/9583. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás. – Az eredmény megjelenésekor derültség és taps a kormánypárti padsorokban.)
