Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
2240 Földalap szerepel. Nyugodtan kijelenthetjük, a mostani előterjesztés a tagállami tulajdonos által vállalt kötelezettségek megszegésének szankcionálását meg sem kísérli. Ugyancsak hiányolhatóak az előterjesztésből a tagállami á llampolgárok által földvásárolások spekulációs célú elidegenítésének eseteit kezelni hivatott rendelkezések. A termőföldek érzékelhető áremelkedése miatt számítani lehet ugyanis spekulációs célú földvásárlásokra is, ezért szükséges lenne kimondani, hogy el idegenítés esetén a teljes árnyereséget be kelljen fizetni a földalapba. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Tóth Károly képviselő úr két percben kért szót. Nincs kétperces felszólalás, öt percre adom meg a szót. Jó? Öt perc már nem lesz jó , képviselő úr? Nem muszáj öt percig beszélni! (Derültség.) Nem tudtunk megalkudni - jó. Tehát még egyszer megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Németh Imre miniszter urat, kívá ne válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, öné a szó. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt vitában több olyan aggály felmerült, amely véleményem szerint a jogszabálytervezet nem gondos átta nulmányozásából fakad. Többen fölvetették az ellenzéki képviselők részéről, hogy a törvényjavaslat nem nyújt megfelelő védelmet. Például Kékkői képviselő úr említette, hogy hiányzik a mezőgazdasági tevékenység definíciója. Úgy gondolom, ha a 2. § (2) bekez dését megvizsgálja, és ha figyelembe vesszük azt, hogy az adótörvényeknél egzaktabb módon a mezőgazdasági tevékenységet nem lehet definiálni, akkor ezek az aggályok nem alaposak. Felvetette azt is, hogy mennyiségileg nincs szabályozva a mezőgazdasági tevék enység. Úgy gondolom, hogy itt is át kéne alaposabban nézni a törvényt, hiszen benne van, hogy ha valaki Magyarországon önálló vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet végzőként letelepszik, abban az esetben kötelezettségeket kell vállalnia. Fölhívom a figye lmet a 8. § (5) bekezdésének a) pontjára. Hogy mikor nem szegi meg a kötelezettségeket, ez pedig a 8. § c) pont 3. pontjában van benne, ahol egyértelműen leírja a törvényjavaslat, hogy ha csak mezőgazdasági tevékenységet végez, vagy bevételének legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik. (22.50) Úgy gondolom, hogy ezzel az a kifogás, hogy kimaradt belőle... - nem maradt ki, csak harmonizálva lett, és egy helyen van meghatározva. Felvetette a képviselő úr a mezőgazdasági szakképzettséget. S zeretném elmondani, hogy ez esetben a magyar mezőgazdasági termelőkre is érvényesíteni kellene ezt, márpedig a 2000. évi teljes körű mezőgazdasági összeírás alapján megállapítható, hogy a regisztrált mezőgazdasági termelők, magyar gazdálkodók egyharmadának sincs középfokú mezőgazdasági végzettsége. TuriKovács Béla képviselő úr azt vetítette előre, hogy a termőföld maradjon meg azoknál, akik megművelik. Én természetesen úgy gondolom, hogy ez lenne a helyes, csak akkor a kilencvenes évek elejétől ezt az elve t kellett volna követni. A bérlők elővásárlási joga fenntarthatatlan. Én úgy gondolom, hogy ezt az álláspontját felül kell vizsgálni, hisz az önök által meghatározott földtörvény szerint a szomszéd családi gazdálkodónak volt előhaszonbérleti és elővásárlá si joga. Gondolja el, képviselő úr, azt a helyzetet, hogy amikor külföldieket magyar családi gazdálkodóként bejegyeznek, ez esetben őket preferálnák, tehát semmiféle védelmet ilyen értelemben ez nem jelent. (Folyamatos zaj.) Azt említette, hogy könnyen kij átszhatók a feltételek. Meg vagyok róla győződve, hogy nem így van, hisz hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, amit az idegenrendészeti hatóság állít ki, hogy három éve Magyarországon letelepedett, és életvitelszerűen Magyarországon él, és a jövőre
