Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. április 5 (139. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Szalai Annamária (Fidesz) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2121 reálértéke 1989hez képest 40 százalékot csökkent, amellyel vajmi keveset segíte tt a Medgyessykormány pár száz forintos emelése. A hazánkban folyamatosan növekvő gyermekszegénységre már a nemzetközi szervezetek is felfigyeltek. A gyermekszegénység helyzetét tekintve a világ 23 fejlett ipari országa közül hazánk a 22. helyen áll, derü l ki az UNICEF tavaly készült felméréséből. Mondhatjuk erre, hogy gazdaságunk megszenvedte az átalakulást, és hasonló a helyzet a többi volt szocialista középkeleteurópai országban - de ez nem igaz. A Magyarországgal azonos vagy hasonló gazdasági fejlett ségű Csehországban és Szlovákiában lényegesen jobb a gyermekek helyzete. Az MDF egy hárompontos gyermekjóléti csomagot vagy programot terjeszt elő, amelynek az a célja, hogy a magyar politikai elit végre tegyen valamit a helyzet orvoslásáért, hiszen az ors zág jövője a felnövekvő generációkban van, amelyeket egy normális országban nem szabad magukra hagynunk. A családi pótlék ennek a pontnak az első része. A családi pótlék összege eddig a mindenkori kormány politikai döntésein múlott. Ennek az MDF javaslata szerint véget kell vetni. Az átlagjövedelemhez kötött családi pótlékra van szükség, azaz a mindenkori átlagjövedelem egy bizonyos százalékának kell lennie a családi pótléknak. (13.30) Ha ez megvalósul, a gyermekszegénység elleni harc egyik leghatékonyabb eszköze, a családi pótlék megszűnik kiszolgáltatottnak lenni a politikai elit akaratának, és követi a munkaerőpiac valós történéseit. A családi pótlék mint tradicionálisan legmeghatározóbb családtámogatási eszköz esetében az UNICEF ajánlása az átlagjövedel em 10 százalékát jelöli meg. Magyarországon az alkalmazásban állók havi átlagkeresete 2003ban nettó 88 751 forint volt, azaz a családi pótléknak nettó 9 ezer forintnak kell lennie gyermekenként, a jelenlegi 46006500 forinttal szemben. Ha ezt valaki túl n agy összegnek tartja, akkor példaként Csehország említhető, ahol évek óta az átlagbér 9 százaléka a családi pótlék. A második ilyen pont a gyermekügyi ombudsmani hivatal, amelyet svéd mintára kellene felállítanunk. Svédországban '93 óta működik a hivatal, az intézmény, a felállítását szabályozó törvény szerint az ombudsmani hivatal létrehozása semmiképpen sem jelenti azt, hogy csökkenne a kormány minisztériumának, a helyi önkormányzatoknak, illetve a civil szervezeteknek a hatásköre és felelőssége. A gyerme kügyi ombudsman hivatalának legfontosabb feladata a gyermekeket és a fiatalokat érintő ügyek folyamatos nyomon követése, a véleményezés, különös tekintettel a gyermekek és a fiatalok jogos szükségleteinek kielégítésére. A harmadik az adótörvény módosítása. Itt csatlakoznék a miniszter úr által felvetettekhez. Nagy szükség van a civil szervezetekre a gyermekszegénység felszámolásában, azonban az ő működésüket is biztosítani kell. Ezért a Magyar Demokrata Fórum javasolja, hogy a következő esztendőtől egy harm adik 1 százalék is felajánlható legyen az adóból, és ez a harmadik 1 százalék kizárólag a gyermekekkel és az ifjúsággal foglalkozó szervezeteket támogassa. Végül engedjék meg, hogy Ludwig Erhardot idézzem, aki azt mondta: “A szegénység a legbiztosabb eszkö z arra, hogy az emberek elsatnyuljanak a mindennapok kis anyagi gondjai közepette. A zsenik talán felülemelkednek a nyomorúságon, de a szegények az anyagi gondok miatt egyre kevésbé lesznek szabadok.” Kérem, tegyünk meg közösen mindent annak érdekében, hog y Ludwig Erhard gondolatai Magyarországon a következő évszázadban ne válhassanak valósággá. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A kormány részéről megadom a szót Kökény Mih ály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter úrnak. Miniszter úr!
