Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. február 19 (124. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Felelősen a gazdaságról” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
211 idén 5 százalékos inflációról és 3,8as államháztartási hiányról szólnak. Hogyan akarjuk így a külföldi befektetők és beruházók bizalmát visszaszerezni? Beszélni kellett volna arról, hogyan kívánjuk az államadósság mértékét, az államadósság mértékének növekedését megfékezni, hiszen a magasab b kamat azt jelenti, hogy drágábban jutnak a vállalkozók hitelhez, drágábban jutnak az emberek kölcsönhöz egy lakásépítésnél. És beszélni kellett volna arról, hogy a bizonytalanság megszüntetésére milyen lépései vannak a kormánynak. Ez a lehetőség még mind ig fennáll, hiszen a vitanap nem ért véget. Sajnáljuk, hogy az eddigi felszólalásokban ennek semmilyen tartalmi elemét nem láttuk. Ebből a szempontból a reményeink egy kicsit már kevesebbek, fogytak, de reméljük, hogy a következő hozzászólók ezekre a terül etekre is kitérnek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Kuncze Gábornak, az SZDSZképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. KUNCZE GÁBOR , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnö k Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy biztos: Varga Mihály képviselőtársunkat nem lehet azzal vádolni vagy támadni, hogy bármilyen hibát elkövetett volna az általa benyújtott költségvetésben, ugyanis ő az egyetlen magyar pénzügyminiszter néhány évtizedre vi sszatekintve, aki nem nyújtott be költségvetést. (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Talán ez is az oka annak, hogy amikor adatokat hasonlít össze, akkor kiragad időpontokat, és statikus módon hasonlítja össze a különböző adatokat, elfelejtvén, hogy azért inkább a tendenciákat érdemes figyelni. Például azt a tendenciát, hogy amikor 1998ban a Fideszkormány átvette a kormányzást, akkor a magyar gazdaság egyensúlyi állapotban volt (Domokos László: 2004et írunk! ) , és nagyon erősen felfelé ívelő növekedési tendenciát mutatott, '98 második negyedévében a gazdaság növekedése 5,8 százalékos volt. Aztán ez a tendencia megfordult, elkezdett lefelé menni, és amikor elérkezett a mélypontra, akkor történt meg a kormányvál tás, vagyis a Medgyessykormány egy leszálló ágban levő gazdaságot vett át. Ezt a trendet kellett megfordítani, és ezt a trendet a Medgyessykormány az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján meg tudta fordítani. Erre persze idő kellett, és ki fogok tér ni arra, hogy természetesen voltak különböző problémák is. (Lasztovicza Jenő egy anyagot felmutatva: Amit kiosztottatok, ezen nem ez látszik!) De képviselőtársam mutogatja ezt a Pénzügyminisztérium által kiosztott anyagot; helyes, akkor hadd idézzek egy da kota közmondást: a tények makacs dolgok, bár a Fidesz még makacsabb, kétségkívül (Derültség a kormánypárti padsorokban.) , de akkor tekintsünk erre az ön által is hivatkozott anyagra. Ennek 4. oldalán talán ön is látja azt a táblát, ami az ipari termelés al akulását mutatja, vessen rá képviselőtársam egy pillantást, a Fideszkormány utolsó időszakára, 2001. harmadik negyedév: mínusz 1,6 százalék, negyedik negyedév 0,8 százalék, az első negyedév 0 százalék, a második negyedév 1,4 százalék. Itt történt meg a ko rmányváltás, ezt követően ennél már csak magasabb adatok találhatóak. De ha a lap aljára pillant, akkor találkozik azzal is, hogy nem felel meg feltétlenül a valóságnak Varga Mihály állítása, ami az export alakulását illeti, 2001. negyedik negyedévétől kez dődően ugyanis az export az előző időszakhoz képest folyamatosan zuhan lefelé, végül 2001. negyedik negyedévében mínusz 2,9 százalékot ér el. De ugyanez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, a feldolgozóipari beruházások alakulásával, amelyek a 2001. harma dik negyedévétől kezdődően folyamatosan negatív számot mutatnak, vagyis folyamatosan csökkent a feldolgozóipari beruházások aránya a Fideszkormány utolsó háromnegyed évében, évében, ami azért fontos, mert ennek a következménye aztán a későbbi időszakban a gazdasági növekedés visszaesése.
