Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
2081 összege is. Nyilvánvaló, hogy nem is tudnánk olyan jó garanciális elemet belőni, összegszerűen, százalékosan vagy bárhogy meghatározni, ami a mindenkori, három év múlva, öt év múlva rendelkezésre álló források alapján és az akkori céljaink al apján már most megmondja, hogy mennyit érdemes fordítani erre a célra. A következő dolog: Sümeghy képviselő úr a támogatási célokat vitatta. Képviselő úr, az ön felszólalása után megint átnéztem, és én szívesen meghallgattam volna, hogy melyiket hagyná el, merthogy én azt gondolom, hogy itt olyan célok vannak felsorolva, amelyek elég széles körben fogalmaznak meg programokat, programlehetőségeket a kkvk számára: a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtésétől kezdve a vállalkozói ismeretek, az EU előírásainak elsajátítása, a vállalkozói kultúra fejlesztése, európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, ezek gyűjtése, kiértékelése, terjesztése, technológiafejlesztés, beszállítói kapcsolatok kialakításának és megerősít ésének előmozdítása, innovációs képesség fejlesztése, hitelhez jutás lehetőségének bővítése, piackutatás és különböző tanácsadás, környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítése, szellemi tulajdon védelmének elősegítése - és nem olvasok fel mindent termés zetesen. Én azt gondolom, fontos lehetőségek, amelyek a törvényben benne vannak. Olyan értelemben jó, hogy le van írva a törvényben, hogy utána a konkrét támogatási programok kidolgozói számára jelent egy keretet, jelzi, hogy mire kell odafigyelni, mire go ndolt az Országgyűlés, a törvényalkotó, amikor kkvfejlesztésekről hozott törvényt, és abban tudjon gondolkodni, hogy akkor ezeknek megfelelő pályázatokat vagy pályázati lehetőségeket írjon ki. Tehát újra elmondom: én ezt a kritikát akkor tudnám elfogadni, ha a képviselő úr azt is elmondja, hogy mit kellett volna kihagyni, mik az értelmetlen dolgok ebben, és mi kellene helyette. A másik kritikája a képviselő úrnak a vállalkozásfejlesztési tanácsra vonatkozott. Emlékeim szerint azt mondta, hogy túl bürokrati kus, az egészet el kellene hagyni. Én azt gondolom, hogy erről megint csak meg kellene kérdezni azokat az intézményeket, szervezeteket, amelyeknek a képviselői meg vannak híva ebbe a tanácsba, hogy szeretnee részt venni vagy nem szeretne részt venni. Való színűleg senki nem mondaná azt, hogy nem szeretne részt venni ebben. Ugyanakkor elfogadom azt, hogy ha túlságosan nagyra nő egy társaság, akkor érdemi munkát nehéz végezni. Ezt látjuk egy parlamenti vitán akkor is, ha csak 67 képviselő van jelen; ha már 3 0an vannak egy teremben, akkor még parttalanabb vita tud kialakulni. De erre nem az a megoldás, hogy akkor ennek a vállalkozásfejlesztési tanácsnak a létszámát radikálisan csökkentem, hanem amire már tettem javaslatot, és megállapodás is született. Mertho gy működik ez a vállalkozásfejlesztési tanács most is, született is megállapodás ennek a tanácsnak bizonyos részvevőivel, hogy munkacsoportokat fognak létrehozni bizonyos kérdések megvitatására. Már munkacsoportot hozunk létre például olyan kérdések megvit atására, amit Kovács Ferenc képviselő úr vetett fel a hozzászólásában. Ott tényleg érdemi munka tud folyni, ott el tud készülni olyan javaslat, vélemény, állásfoglalás, ami a tanács munkáját utána orientálni tudja. Mi volt mé g a kritika, ami a tárgyalhatóság ellen szólt? Az, hogy ezek a faktoringdíjtámogatások, bankgaranciakedvezmény, lízingdíjtámogatások nem is a vállalkozóknak szólnak, hanem a bankszféra támogatását jelentik. (14.50) Erre csak azt szeretném mondani, hogy tessék szíves megnézni azokat a konstrukciókat, ahol ma már működnek ilyenek, mert működik bankgaranciadíjkedvezmény, működik kamattámogatás, működik faktoringdíjtámogatás, és nézzük meg, hogy a vállalkozások melyik formát választják: azt, ami a program keretében állami támogatással finanszírozódik, a Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében, vagy pedig azt, ami kívül van ezen a programon. Nyilvánvaló, hogy aki teheti, az azt választja ma is, ami ezen a programon belül van. Nem véletlen meggyőző désem szerint a Széchenyikártya hallatlan sikeressége az elmúlt háromnegyed évben, mert a kondíciók változása miatt valóban érdemi segítséget nyújtanak ezek a technikák, érdemben kisebb a kamat, és érdemben kisebb a garanciafizetési kötelezettsége, mint h a egyszerűen egy sima banki hitelt szeretne fölvenni.
