Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz):
2073 kielégítő, önmagában nem üdvözítő módszer, és hogy az a rendszer lehetetlenné teszi, hogy magyar vállalkozások a hazai támogatási forrásokat kiegészítve - hozzáteszem: jelentősen kiegészítve - uniós f orrásokhoz jussanak. Ez a törvényjavaslat a támogatási rendszernek egy teljes, európai léptékben mérve is korszerű struktúráját mutatja be. Mi pusztán azt kérjük, hogy lokális politikai érdekek miatt ne szavazzanak ellene, hanem nézzenek a mélyére, tekints ék azt, hogy ez egy hosszú távon működőképes törvény, és hogy mit jelenthet a hazai vállalkozásoknak. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Steinerné Vasvári Éva, a Fidesz képviselője. STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA (Fidesz) : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény kapcsán én egy speciális területről, a női vállalkozók helyzetéről, lehetőségeiről és esélyeiről fogok szólni Borsod meg yei tapasztalataim alapján. Ne gondolják azt, hogy feminista törekvések vagy pedig a most az Európai Unióban oly kedvelt bűvszó, az esélyegyenlőség indított erre a felszólalásra, bár a módosító javaslataimban az esélyegyenlőség vizsgálatát felvetem. Szép é s jó dolog az esélyegyenlőség, de én onnan szeretném indítani beszédemet, hogy láttam, hogy megyénkben a rendszerváltás kapcsán a hagyományos férfiszakmák megszűnésével hogyan rendeződött át a családi munkamegosztás, és hogyan lettek a nőkből családfenntar tók, és sokszor kényszerből vállalkozók. Borsod megyéhez hasonlóan Nógrád megye, sőt Baranya bányászvidékeire is jellemző az, hogy egykeresős családmodellként a férfi dolgozott, a nő pedig otthon volt, és nevelte a gyerekeket, ellátta a háztartá st. A család a férfi fizetéséből meg is élt az adott kor színvonalán, és a rendszerváltás ezt a családi munkamegosztást tette semmissé azáltal, hogy megszűnt a nehézipar, megszűnt a kohászat, a bányászat, és a biztos keresetű férfiak ezrei kerültek utcára. Sokuknál a munkahely elvesztése olyan sokkot okozott, amit nem tudtak kiheverni, és a változásokhoz nagyon nehezen tudtak alkalmazkodni. Élni pedig kellett tovább, a gyereknek cipő kellett, tankönyv kellett, és az alkalmazkodási képességeik hiányait látva a feleség, aki addig vagy nem dolgozott, vagy pedig hasonlóan olyan szakmában dolgozott, amely szintén megszűnt, családfenntartóvá vált, és kényszerből vállalkozóvá. De végül is az előző kenyérkereset is, amennyiben ezen iparágakban dolgozott, az sem az e gyéniség kiteljesedése volt, hanem az is kenyérkereseti kényszerűség. A nők meghatározó része ezen anyagi kényszerűségből lett vállalkozóvá, de az elmúlt 15 évben sokan vállalkozásaikat településük megbecsült vállalkozásává fejlesztették. Hiszen egy jól me nő kis bolt, egy kis vendéglő, egy varrónő vagy pedig egy fodrászműhely egyben a helyi közéletnek is fontos terepe. Minél több az ilyen kis mikrovállalkozás egy településen, annál nagyobb az ott élők komfortérzete, hiszen a szolgáltatásért nem kell a szoms zéd településre menni, és gyakran fél napot ezzel eltölteni. Tehát nemcsak a mikrovállalkozásból megélőknek, hanem a közösségeknek is fontos, hogy ilyen jól prosperáló, a szolgáltatás széles spektrumát felölelő vállalkozások nagy számban legyenek a vidéki településeken, ezáltal létrehozva a vidéki élet gazdasági hálóját. E vállalkozások uniós követelményekhez való alkalmazkodásának segítése most a legnagyobb feladatunk. A női vállalkozások jelentős része családi vállalkozás is egyben, ahol besegít a gyerek, a nagymama, a ráérő férj, mindenki, aki tud tenni valamit a család megélhetéséért, és már csak ezért sem kezelhető csak esélyegyenlőségi kérdésként a női vállalkozások problematikája. Bár nem az esélyegyenlőség volt a kiindulási pont, de ahhoz, hogy a vál lalkozások fejlődését segíteni tudjuk, fontos tudni, hogyan állunk a női vállalkozók esélyeinek tekintetében. (14.10)
