Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
2051 gazdaságpolitikai koncepciója, és lesz elképzelése a kis- és középvállalkozá sok támogatásáról, talán ezt a második részt akkor kellett volna beterjeszteni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Molnár Albert képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. MOLN ÁR ALBERT , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A költségvetési bizottság március 24ei ülésén tárgyalta meg a T/9124. számú törvényjavaslatot, 14 igen, 2 nem és 5 e lutasító javaslattal általános vitára alkalmasnak tartotta. Az a feladatom, hogy a többség álláspontját összegezve ismertessem önökkel. Viszonylag hosszú vita folyt le a költségvetési és pénzügyi bizottságban erről a törvénymódosításról, ez mutatja, hogy m ind a két oldalon nagyon fontosnak tartottuk ennek a törvénynek a tartalmát, az ebben foglaltakat. A többség általában pozitívan értékelte azt, hogy az európai uniós csatlakozással az európai uniós mérce lesz a kis- és középvállalkozók között is az, ami me ghatározza, definiálja ezen vállalkozások milyenségét, nagyságrendjét és kategorizálásukat. Nagyon fontos, hogy törvényi szinten bővültek azok a lehetőségek, amelyek a kis- és középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozható célok jogcímét és ezek sorait bővítették. Ilyenek a kis- és középvállalkozások minősítéséhez, ezen vállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezése, bonyolítása, különböző stratégiai kutatások, elemzések, tanulmányok készítése vagy akár a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítésének a támogatása. Nagyon fontos elemnek tartjuk a szellemi tulajdon védelmének elősegítésére és a szellemi tulajdon védelme tudatosságának fejlesztésére vonatkozó bővítéseket, nyújtható támogatásokat. Új támogatási formákat v ezet be ez a módosítás. Eddig a vissza nem térítendő támogatást és a kamattámogatást ismertük, bejött a lízingdíjtámogatás, a faktoringdíjtámogatás, a bankgaranciadíjkedvezmény vagy akár egy tulajdoni részesedés szerzése a vállalkozásokban, majd opcióva l történő kivásárlása. Tehát egyértelmű, hogy ezen formák támogatása ebben a törvénymódosításban utolérhető. A IV. fejezet nagyon fontos a törvényben, amely az állami feladatok összehangolását rögzíti le. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az állam milyen fela datot vállal a kis- és középvállalkozások érdekében. Nagyon fontos a vállalkozásfejlesztési tanács létrehozása, amely gyakorlatilag arról szól, hogy nagyon széles kör, akik a gazdaság szereplői, a különböző érdekvédelmi szervezetek, az államhatalmi szervek , egy évben legalább négyszer össze kell üljenek azért, hogy áttekintsék, hogy ebben a körben milyen teendők vannak. Azt gondolom, eleve az, hogy egy évben négyszer kötelező ezzel foglalkozni, gyakorlatilag a problémák felvetésére elég, és azok is részt ve sznek ezekben a feladatokban, akik ezt meg tudják oldani. Nagyon fontos az állami feladatok összehangolásában az is, hogy e törvény III. fejezete kimondja, hogy az állam az értékelés módszertanát dolgozza ki. Azt gondolom, hogy itt vannak olyan dolgok a mú ltból, amiket mindenképpen célszerű kijavítani. Ez az a fajta vállalkozási támogatás, amely úgy adott támogatást, hogy utólag nem nézte meg, hogy az adott vállalkozás azt a célt értee el, amire kérte a pénzt, arra használtae fel, amire kérte, a gazdaságr a milyen hatással volt annak a pénznek az elköltése, és egyáltalán hozotte gazdasági fejlődést az országnak. Azt gondolom, hogy ezzel a monitoringgal, gazdasági követéssel, ezzel a jövedelmezőségi kritériumokat előíró feltételrendszerrel adósak vagyunk, a zonban a kormány már többékevésbé elkészítette ezt a kritériumrendszert.
