Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2046 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következ ik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/9124. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/9124/12. számokon kapták kézhez. Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a mai ülésnap még hátralévő két napirendi pontjához meghívott kis- és középvállalkozási szervezetek, kamarák és szövetségek képviseletében megjelent kedves vendégeinket. Megadom a szót Gaál Gyula államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben. Önt illeti a szó. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Számos oka van annak, hogy a kormány új törvényjavaslatot terjeszt elő a kis- és kö zépvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról. Az ilyen okok közé sorolhatom azt, hogy a jelenlegi törvény 2001. január 1jei hatálybalépése óta sok változás történt ebben a szektorban, átalakult a vállalkozói struktúra, és jelentős mértékben módosultak a törvény egyes rendelkezéseit érintő jogszabályok. Emellett az uniós jogszabályi környezet változása is indokolta az új törvény előterjesztését, s végül, de nem utolsósorban szeretném megemlíteni, hogy az Országgyűlés körülbelül egy évvel ezelőtt hozott hat ározatában szintén arra szólította föl a kormányt, hogy tekintse át a szabályozást, és tegyen javaslatot az új szabályozásra nézve. A beterjesztett törvényjavaslat három fő tartalmi elemet hoz az Országgyűlés elé. Elsősorban definíciós kérdéssel foglalkozi k, tehát meghatározza, hogy kikről is van szó, mi az a vállalkozói kör, amelynek a szabályait, az ezzel kapcsolatos állami eljárásokat, támogatásokat szabályozni kívánja, ezek hogyan változnak a jövőben. A törvényjavaslat a második blokkjában a kormányzati és egyéb feladatokat foglalja össze, azt, hogy hogyan, milyen módon kívánja támogatni a jövőben a kis- és középvállalkozói szektort, milyen technikákat, milyen eszközöket kíván ehhez igénybe venni. Míg a harmadik blokkban határozza meg azokat a feladatoka t, amelyek a kis- és középvállalkozói szektor fejlődésével kapcsolatos megfigyeléseket, elemzéseket tartalmazzák, valamint a kormány és a különböző érdekképviseletek, egyéb testületek ezzel kapcsolatos jogosítványait és kötelezettségeit. Itt erősíti meg a törvény a vállalkozásfejlesztési tanács szerep- és jogkörét, és határozza meg, hogy milyen egyéb állami szerveknek kell részt venniük abban a munkában, amelynek során elemzik a kis- és középvállalkozói szektor működését, termelékenységük, hatékonyságuk ala kulását, a támogatási rendszer hatékonyságát. (12.00) Kicsit részletesebben ezt a három blokkot szeretném összefoglalni. Tehát tartalmi értelemben leglényegesebb változást a törvényjavaslat a mikro, kis- és középvállalkozások besorolása tekintetében hoz. Két lépcsőben is módosítja a kategóriák pénzügyi mutatóit, először 2004. május 1jétől, az európai uniós csatlakozás dátumától, és akkor a most hatályos európai uniós irányelv figyelembevételével állapítja meg az egyes kis- és középvállalkozói kategóriákat . A kis- és középvállalkozások támogatásával kapcsolatos bizottsági ajánlás alapján készített, jelenleg hatályos európai uniós rendeletek a mostaninál nagyobb mérlegfőösszeggel és nagyobb éves nettó árbevétellel határozzák meg az egyes vállalkozói kategóri ákat; értelemszerűen a csatlakozástól ezek a kategóriák Magyarországra nézve is kötelezővé válnak. A jelenleg hatályos magyar kategóriákhoz képest ez jelentősebb növekedést jelent, ugyanakkor nem változik a foglalkoztatotti létszámadatra vonatkozó besorolá si határ. Ugyancsak nem változik az úgynevezett függetlenségi kritérium sem, tehát továbbra is érvényes az a szabály, hogy a méretétől, a foglalkoztatottak létszámától, mérlegfőösszegétől függetlenül nem tekinthető kis- és középvállalkozásnak az a vállalko zás, amelyben akár az állam, akár az önkormányzatok, akár egyéb nagyvállalatok, tehát a kkvszektorba nem tartozó vállalatok a 25 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.
