Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2047 A 25 százalékos korlát alól kivételt egyedül az intézményi befektet ők képeznek. Talán emlékeznek rá a képviselő hölgyek és urak, hogy külön lépésben, külön törvényjavaslatban nemrégiben terjesztettük elő és tárgyalta a Ház azt a javaslatot, amely az intézményi befektetők közé sorolta a szövetkezeti üzletrészt hasznosító t ársaságokat is annak érdekében, hogy azok a szövetkezetek is hozzájuthassanak a kkvtámogatásokhoz, amelyeket ez a passzus zárt volna ki. 2005. január 1jétől ugyanakkor ismét módosítanunk kell a kis- és középvállalkozások meghatározására vonatkozó hazai e lőírásokat. Ezt pedig az teszi indokolttá, hogy új bizottsági ajánlás alapján az uniós rendeletek kategóriái a pénzügyi mutatók tekintetében emelkednek, és megjelenik egy bizonyos konszolidációs szemlélet is. Ez azt jelenti, hogy szükséges majd vizsgálni a vállalkozásoknak egymáshoz való viszonyát is, és ez alapján különbséget teszünk önálló, partner- vagy kapcsolódó vállalkozások között. Ez lehetővé teszi azt, hogy a függetlenségi kritérium részletesebb vizsgálatával pontosabban tudjunk az egyes vállalkozá si típusokra nézve támogatási rendszereket, támogatási formákat kapcsolni, és annak ellenére, hogy lényegesen megnő majd az ebben a szektorban statisztikailag nyilvántartott vállalkozások száma, az állami támogatások továbbra is differenciáltan tudjanak ko ncentrálni az arra leginkább rászoruló vállalkozásokra. Ezek a módosítások azt jelentik, hogy a csatlakozás időpontjától kezdődően a hatályos hazai kkvkategóriák a mindenkori európai uniós kategóriákkal fognak megegyezni. Ahogy az előbb említettem, a váll alkozások átsorolása miatt a kkvszektorba tartozó vállalkozások száma és részesedése a különböző teljesítménymutatókból növekedni fog a magyar gazdaságon belül. Előzetes becsléseink szerint a szektorban foglalkoztatottak aránya a mostani 57 százalékról me gnőve a 60 százalékot is meghaladja. A saját tőke aránya 6,3 százalékkal nőhet, ezzel túllépi a 40 százalékot, és az exportértékesítés aránya szintén jelentősebben növekszik, a mostani közel egyötödös értékesítési arányt bő 5 százalékkal meg fogja haladni. A kis- és közepes vállalkozások mérlegfőösszeg- és árbevételhatárainak módosítása közel ezer nagyvállalat közepes vállalkozássá minősítésével jár. Nyilván a továbbiakban ezek a vállalkozások is jogosulttá válnak a kkvszektorra érvényes támogatások igényb evételére. Ugyanakkor az önálló, a partner- és a kapcsolt vállalkozások fogalmának bevezetésével elsősorban a kevésbé tőkeerős és a támogatásoktól inkább függő kisebb vállalkozások előrejutását tudjuk segíteni. Az új szabályok szerint a kkvszektoron belül i arányok is eltolódnak a mikro, kis- és középvállalkozások között. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg közepes vállalkozások kategóriájába tartozó vállalkozások közül mintegy négyezer válik a mikro- és kisvállalkozási kategória részesévé. A kis- és középváll alkozások teljesítőképességének javulását, versenyhátrányának mérséklését a kormánynak megfelelő támogatási eszközök alkalmazásával is elő kell segítenie annak érdekében, hogy ez a szektor minél inkább teljesíteni tudja azt a gazdasági szerepet, amit hivat ott betölteni. Ennek érdekében foglalkozik a törvényjavaslat másik nagy blokkja az igénybe vehető támogatási formákkal. Tehát ugyanúgy, ahogy más fejlett piacgazdasági országok teszik, az ő támogatási eszközeikhez hasonlóan mi is bővítjük a mikro, kis- és középvállalkozások támogatására létrehozott kis- és középvállalkozói célelőirányzatból finanszírozható célok, jogcímek körét. Törvényi szinten kívánjuk lehetővé tenni az úgynevezett ratingre, vagyis a vállalkozások minősítésére, a kis- és középvállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó konferenciák, rendezvények szervezésére, lebonyolítására, a kis- és középvállalkozások fejlesztési stratégiájukat megalapozó kutatások, elemzések, tanulmányok készítésére, a kis- és középvállalkozások részére alapszintű és emelt s zintű tanácsadásra, a környezetvédelmi hatású fejlesztések elősegítésére és a szellemi tulajdon védelme tudatosságának fejlesztésére nyújtható támogatások finanszírozását. Ezzel összhangban a törvény új támogatási formákat is kíván bevezetni, amelyek a tör vényi szabályozás szintjén újak, ugyanakkor néhányukat már az aktuális, jelenleg hatályos rendszer is tartalmaz. Ilyenek a lízingdíjtámogatás, a faktoringdíjtámogatás, a bankgaranciadíjkedvezmény. Tudjuk, hogy jelenleg is működik a Lánchídfaktoringprog ram, bankgaranciadíjkedvezményben is
