Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2039 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett Salamon László képviselő úr, a Fid esz képviselőcsoportjából. Képviselő urat illeti a szószék. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr az expozéjában a törvényjavaslat tárgyát is meghaladó kérdésekre tért ki, leltárba vette a választójogi rendszerünk, választásokra vonatkozó jogi szabályozásaink körében, azokat érintően elvégzendő feladatainkat; Wiener képviselő úr pedig az imént a kampánycsend fogalmával foglalkozott részletesen, ami szintén nem tárgya enn ek a törvénynek. Én azt gondolom, hogy a feladatok számbavétele valóban helyes, tehát az államtitkár úr által fölmért leltár nagyjábanegészében, így első hallásra úgy tűnik számomra, hogy a problémákat, a megoldandó feladatokat helyesen veszi számba. Én a zonban most nem bocsátkoznék ezekbe a kérdésekbe, és nem is foglalkoznék a kampánycsenddel kapcsolatos iménti felszólalás tartalmi ügyeivel, amivel egyébként - egy félmondatot azért engedjenek meg - én nem értek egyet. De mindez nem tárgya ennek a törvényj avaslatnak, és a rendelkezésemre álló időt arra szeretném és arra kell kihasználnom, hogy szorosan a tárgynál maradva fejtsem ki a FideszMagyar Polgári Szövetség véleményét az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Ennek a törvényjavaslatnak négy eleme van, é s az egyes elemekben megfogalmazódó kérdések más és más okból váltak időszerűvé. Elsőként valóban az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítására irányuló elemet kell megemlítenünk. Itt ugyanis arról van szó, hogy a 2 002 decemberében megvalósított alkotmánymódosítás az Európai Unió tagállamai állampolgárainak is biztosítja a helyhatósági választásokon választójog gyakorlását, ha az uniós polgárnak Magyarországon lakóhelye van. Ugyanakkor az önkormányzati választásokról szóló törvény hatályos rendelkezése ma ezzel ellentétes szabályozást tartalmaz. Az alkotmánymódosítás és az önkormányzati választási törvény között az összhangot - ami az uniós jogharmonizációt is jelenti egyben - az Országgyűlésnek most május 1jéig, csa tlakozásunk időpontjáig meg kell teremtenie. Néhány hét áll rendelkezésünkre ennek a feladatnak az elvégzésére, tisztelt képviselőtársaim. A törvényjavaslat másik két eleme az Alkotmánybíróság múlt évben meghozott két határozatával elrendelt törvényalkotás i feladat megoldására irányul: egyfelől a választási szervek által hozott döntések érintettekkel megfelelő időben történő közlésével, másfelől a közmédiumok politikai hirdetéseivel összefüggő jogorvoslati lehetőség biztosításával kapcsolatos kérdésekről va n szó. Az Alkotmánybíróság által a mulasztásos alkotmányellenesség megszüntetésére megszabott határidő egyébként mindkét probléma tekintetében a közelmúltban már lejárt. Végül: a törvényjavaslat negyedik eleme a választások tisztaságának további garanciáit kívánja megteremteni, amikor szabályozni kívánja a szavazóhelyiségben és a szavazófülkében az írószerek elhelyezését és használatát, illetve az adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközök használatát. A FideszMagyar Polgári Szövetség parlament i képviselőcsoportja maga is szükségesnek tartja a felvetett kérdések rendezését, és ezért a törvényjavaslat céljaival egyetért. Megítélésünk szerint azonban az Alkotmánybíróság határozatai következtében felmerült alkotmányossági probléma kezelésére a törv ényjavaslat nem talált megfelelő megoldást, és fenntartások merülnek fel az írószerekkel és az adatrögzítésre és továbbításra alkalmas eszközökkel kapcsolatos javaslatot illetően is. A választási szervek döntésének közlésével kapcsolatosan véleményünk sze rint a kialakítandó szabályozásnak két szempontot kell egyidejűleg kielégítenie. Egyfelől: garanciális megoldást kell találni arra, hogy a választási szerv határozata minden érintettel valóban közlésre kerüljön, és így a jogorvoslat lehetősége ténylegesen biztosítva legyen. Másfelől: útját kell állni annak, hogy bárki is együtt nem működő vagy egyenesen rosszhiszemű magatartással megakadályozhassa a választások