Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Egyes törvények választásokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2037 Tisztelt Képviselőtársaim! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Írásban előre jelentkezett Wiener György k épviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. A képviselő urat illeti a szószék. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Politikai Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/9263. számú törvényjavaslat cél ja az, miként erre a politikai államtitkár úr expozéja is utalt, hogy a parlament az uniós csatlakozásból, az alkotmányt módosító 2002. évi LXI. törvényből, valamint két alkotmánybírósági határozatból származó jogalkotási kötelezettségének eleget tegyen. E nnek következtében egyrészt technikai jellegű, a szabályozás koherenciáját biztosító rendelkezéseket tartalmaz, másrészt pedig olyan előírásokat, melyek egyes politikai jogok gyakorlásának a garanciáit határozzák meg. A javaslat három alapvető jelentőségű jogszabályt kíván módosítani. Két paragrafusa a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, többször módosított 1990. évi LXIV. törvényt, hat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt, egy pedig a rádiózásról és televízi ózásról szóló 1996. évi I. törvényt érinti, míg az utolsó szakasz hatályba léptető rendelkezéseket foglal magába. A törvényjavaslat mindenekelőtt az új alkotmányos szabályozás és a helyi választási törvény összhangját teremti meg. Ennek a lényege az, hogy kiiktatja a helyi választási törvényből a választási jogosultságra vonatkozó, az alaptörvényi normákat feleslegesen megismétlő rendelkezéseket, ugyanakkor a törvényt jogharmonizációs záradékkal egészíti ki. E záradék szerint a törvény a Tanács 1994. decemb er 19én elfogadott, 94/80. EKirányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz, mely az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogát biztosítja az önkormányzati választásokon. A javaslat egyébként e jogharmonizációs záradékot a választási eljárási törvénybe is be kívánja iktatni. A választási eljárási törvény elsődlegesen garanciális rendelkezésekkel egészül ki. A választási szervek iránti bizalom erősítése érdekében a javaslat előírja, ho gy a szavazókörökben megfelelő módon rögzített tollakat helyezzenek el, a szavazatszámláló bizottság tagjainak pedig megtiltja, miként ezt az MDF frakcióvezetője által benyújtott határozati javaslat is szükségesnek tartja, hogy a szavazás időtartama alatt más tollat, illetőleg adatrögzítésre és adattovábbításra alkalmas eszközöket használjanak a szavazatszámláló bizottság tagjai. A garanciális rendelkezések között az 59/2003. számú ABhatározatból fakadó jogalkotási kötelezettség is bővíti azt a kört, amely megfelelő biztosítékokat nyújt a választások tiszta, szabályos, törvényes lebonyolítása számára. Ezen alkotmánybírósági határozat szerint ugyanis alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy a választási eljárási törvény 79. § (2) bekezdése nem állap ította meg a közlés eljárásjogi garanciáit, és így nem biztosítja a jogorvoslathoz való jog határidőn belül történő gyakorlásának feltételeit; mint az expozéból kitűnt, ezt gyakorlati példák is alátámasztják. Az alkotmánybíróság felhívása nyomán a javaslat behatóan, körültekintően rendezi a közlés folyamatát, egyszerre teremtve kötelezettségeket a beadványozóknak, illetőleg a jogalkalmazó szerveknek. Az új szabályozás a kifogást benyújtó telefaxszáma, vagy emailcíme megjelölését is nélkülözhetetlen alaki kelléknek nyilvánítja, ezek hiányában pedig lehetővé teszi azt, hogy a beadványozó úgynevezett kézbesítési megbízottat jelöljön meg, és az elérhetőségét adja meg. Ezek az adatok a választási bizottság, illetőleg a bíróság határozatának rövid úton történő k özlését biztosítják, mely a jelenlévők részére való átadással, távközlési eszköz útján, vagy elektronikus dokumentum formájában, illetőleg a kézbesítési megbízotton keresztül egyaránt megvalósulhat. A közlés különféle formái, legalábbis véleményem szerint, garantálják a döntés határidőn belül történő megismerését, és ezáltal a jogorvoslati jog gyakorlásának tényleges feltételeit.
