Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2028 Ezért kaptuk azokat az ominózus pofonokat az Európai Uniótól, a szomszédos országoktól, és ezért volt az a várakozáson felüli érdektelenség e törvénnyel kapcsolatban a határon túli magyarság körében is, ami a törvény támogatóit is meglepte. Nos, visszakanyarodva a törvényjavaslat lényegére: mi az Európai Unió irányába történő és az uniós csatlakozással összefüggő minden ilyen irányú változtatást helyeslünk és támogatunk. Támogatjuk a törvénynek azokat a törekvéseit is, amelyek a kulturális és oktatási autonómia erősítését szolgálják, amelyek lehetővé teszik a biztonságosabb anyagi bázis megteremtését az autonómia gyakorlásához. Ezek helyes és nemes célkitűzések. A gyakorlat számtalan tapasztalattal szolgált már ezen a t éren, és helyénvaló, ha ezeket beépítjük a törvénybe. A szabad demokraták ezeket ugyancsak támogatni tudják és támogatni is fogják, mert ezeket jó iránynak tartjuk. Ilyennek tekintjük a települési, területi és országos önkormányzati rendszer kialakításának és definiálásának a szándékát. Ez szintén összhangban van az elmúlt évek tapasztalatával és a magyar önkormányzati rendszerrel is. Tehát itt sincs vita köztünk, mint ahogy az az előző felszólalásokból is kiderült. Meggyőződésem, hogy ennek a törvénynek tu lajdonképpen egy lényegi politikai kérdése van, az, amit a vezérszónokok már szintén érintettek, és amelynél én is szeretnék megállni: ez a névjegyzék kérdése. Ez viszont súlyos politikai kérdés. Nem véletlen, hogy a törvény módosításával kapcsolatos viták az elmúlt években is általában itt álltak meg. Ezzel a politikai problémával most nekünk is meg kell birkóznunk. Szeretném előrebocsátani, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének a meggyőződésétől, ha úgy tetszik, a lelkületétől nagyon távol áll a regisztr áció gondolata. Mégis azt gondolom, hogy nem lehet ezt emocionális alapon elvetni, hanem pró és kontra alaposan meg kell fontolnunk azokat az érveket, amelyek felhozhatók a névjegyzék összeállítása ellen és a névjegyzék összeállítása mellett. A regisztráci ó, tehát a kisebbségi választásokon részt venni kívánó polgárok számbavételét célzó eljárás ellen szóló érvek között az első és legfontosabb nyilván az úgynevezett történeti ellenérv, az, hogy a hazai kisebbségek közül jó néhánynak rossz tapasztalata van e zen a téren, s valljuk be, hogy ezek a tapasztalatok sajnos történelmi tények. Az idén van a hazai holokauszt hatvanadik évfordulója, amely az országot valószínűleg újra arra készteti, hogy átgondolja mindazt, ami a magyar történelemben hatvan évvel ezelőt t megesett, mindazt a szégyent és drámát, ami a magyar zsidósággal történt. Tudjuk jól, hogy az a huszadik századi borzalom, ami megesett, és amely több százezer magyar polgár megsemmisítéséhez vezetett, többek között azért történhetett meg ilyen vérfagyas ztó és gyalázatos precizitással, mert megfelelő statisztikai bázis állt rendelkezésre. (10.30) Olyan felmérések, olyan összeírások, amelyek alapján magyar polgárok elhurcolása haláltáborokba gyorsan és könnyen ment az akkori magyar hatóságoknak. Ráadásul e történelmi gyalázat után, amelyet a magyar holokauszt néven ismerünk, a második világháború befejezése után is voltak olyan események, amelyek az összeírásokhoz, a kisebbségi hovatartozáshoz kötődtek. Többek között itt a magyarországi németség megpróbálta tásaira utalok, hogy csak egy látványos momentumot emeljünk ki ezek közül, ami megint csak azt az érzetet erősítette azon magyar polgárokban, akik egyúttal egy más néphez, egy más nemzethez való tartozásukat is identitásként vallják, hogy óvatosnak kell le nni az ilyen összeírásokkal, mert ugyan azok jószándékúan kezdődnek, de sokszor balul végződnek. Tehát ezt a történelmi tényt kalkulálnunk kell, hogy ez nagyon erős félelem a hazai kisebbségekben. Van egy jelenkori félelem is, azt gondolom, amiről talán it t nem beszéltünk ilyen kimondva. Ez pedig az, hogy a regisztráció óhatatlanul is előidézhet olyan helyzetet, hogy jóval kevesebben fogják magukat a kisebbséghez tartozónak vallani, mint amiről jelen pillanatban gondolkodunk, vagy feltételezzük, hogy a kise bbségeknek ennyi a létszáma Magyarországon. Ez óhatatlanul is elindíthat bizonyos politikai fantáziákat, és ezt mint politikai problémát bizony kalkulálnunk kell, hogy jóe ez az országnak, akarjuke ezt, származhatnake ebből különböző bel- és külpolitika i problémák,
