Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2025 még van is , ami viszont ezzel szögesen szembement, és azt mondta, hogy ezeken a választásokon minden magyar állampolgárnak aktív és passzív választójogot adunk; ettől kezdve elindult az a népmozgalom, ami elindult a választások során, minde nki szavazott oda, ahová éppen megkérte rá a szomszédja vagy valamilyen ismerőse, és utána ezt az illegitim rendszert vagy kevésbé legitim rendszert elkereszteltük kisebbségi önkormányzatnak. Most már alkotmányos kényszer van, hogy elmenjünk valamilyen rac ionális választás irányába, mert a 70. § (1) bekezdése az európai uniós tagságunk napjától kezdve nincs benne a magyar alkotmányban, tehát csak a 68. § van, mindent a 68. §nak kell alárendelnünk. Azt biztosnak gondolom, hogy ami itt le van írva, legalábbi s én azt gondolom, az egy lehetséges megoldás. Ugyanakkor a Fideszen belül - és ezt egy pillanatig sem titkolom - nincs e körül a kérdés körül egyetértés. Az a megcélzott törekvés, hogy a 68. § kapjon hangsúlyt, hiszen nincs is más, azaz a kisebbségi közös séghez tartozók joga legyen helyi és országos önkormányzatot létrehozni, az egy nem vitatott cél, másoknak ebbe nem kell és nem lehet belebeszélni, ettől kisebbségi ez az önkormányzati rendszer. De hogy ezzel a névjegyzéki megoldással kelle ezt megcsináln i vagy egy más technikával, ekörül a Fideszfrakció is még vitatkozik és gyűrődik. Egy kicsit félünk ettől a rendszertől. Azt őszintén mondom, hogy ha a jogászi énem nyilvánul meg, akkor nem tudok nagyon ez ellen a rendszer ellen beszélni. Ha az az érintet t, vagy aki az adott közösségben él, akkor tudom jól, hogy a kisebbségi közösségek mezei emberei, akik a végeken szavazni fognak, akik az egésznek a lényegét jelentik, azok berzenkednek mindenfajta névjegyzékkel szemben, még akkor is, ha a kisebbségi közös ség tagjai hozzák létre ezt a névjegyzéket. További gond az, hogy ez egy laikus társaság, alakszerű határozatokat kellene hozni, amit utána a bíróság előtt is lobogtatni lehet. Tehát nem tudom elképzelni, hogy valamelyest az államigazgatás jó szándékú segí tsége ne tudjon megnyilvánulni egy ilyen névjegyzékhez. Ez annyira nem lehet egy zárt világ, hogy a szakértelmet is eltanácsoljuk a névjegyzéket létrehozó bizottságtól. Ráadásul akiket az első körben eltanácsolunk a névjegyzékbizottságból, azok egy követke ző körben látják ezt a névjegyzéket. Tehát ha a névjegyzékben gondolkodunk, akkor ezt is újra kell gondolnunk, és az elkövetkezendő egyeztetések során a Fideszfrakciónak kérése lesz az is - ennek itt is hangot adok , hogy azért más megoldásokban is akarj unk gondolkodni, amelyek kevésbé macerásak. Ezt négyévenként eljátsszuk a kisebbségi közösséggel, ez elkoptatja a kisebbségi közösséget, ez sokunknak az álláspontja, és nincsenek igazi fogódzók. Ha önök végigolvassák ezt a törvényszöveget, akkor talán igaz az az állításom, hogy mérlegelés alapján akarunk választójogot adni az embereknek, ugyanakkor azok, akik mérlegelnek, azoknak igazán nincsen semmi a kezükben, ami alapján mérlegelni tudnának. Nincsenek igazi fogódzók, egy olyan ismeretkritérium van körbeí rva. Milyen helyzetbe hozzuk a bíróságot, akinek ezt a jogvitát el kell dönteni? A bíróságnak se adtunk semmilyen támpontot, ezért hozzáértő jogászok azt mondják, hogy a bíróság minden esetben az egyén jognyilatkozatát fogja elfogadni, és ha ő a kisebbségh ez tartozónak gondolta magát és tett egy jognyilatkozatot, akkor ez fog megállni, és nem az egyéb szempontok. Tehát ilyen nézőpontból is gondoljuk újra ezeket a kérdéseket. Még egyszer mondom: mi a céllal egyetértünk, hogy a 68. §nak meg kell valósulnia a választások során, hogy ezzel az eljárással, ezt némileg átalakítva vagy egy másik eljárással, az vitatható kérdés a továbbiakban. És itt, az utolsó másodperceimben akkor arra térnék ki, hogy hogyan tovább. Államtitkár úrral azért a Fidesz frakciója már e gyeztetett. Tehát azt gondoljuk, hogy most itt a vezérszónokok a frakciójuk álláspontját úgy körülbelül elmondták, felfedték a kártyáikat, semmi se hajt minket arra, hogy ebből három héten belül törvényt csináljunk, pihenjünk rá erre a kérdésre. Nem akarom a szőnyeg alá tenni ezt a kérdést, de gondoljuk át újra ezeket a kérdéseket, egyeztessünk, és birkózzunk azokban a kérdésekben, ahol hangsúlyeltolódás mutatkozik közöttünk, tudva, hogy a törvénynek minden sora kétharmados, és azért, hogy egypár hónap múlv a ebből tényleg törvény
