Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2024 polgároknak? Ott élnek ezek az emberek ma közöttünk, Baranya kicsi településein, ahhoz az adott közösséghez nyelvileg és kulturálisan is kötődnek, részesei ennek a közösségnek, teljesen mindegy, hogy tegnap például Németország vagy Luxemburg - Luxemburg nem jó példa , vagy például Belgium volt esetleg az életterük, most egy Baranya megyei kicsi településen élnek. Tehát azt gondolom, racionális kiterjeszteni rájuk is a törvény hatályát, nem beszélve arról - g ondolkodjunk megint magyar fejjel , hogy mi nem akarjuk elfogadni azt az európai gondolkodást, hogy a nemzeti lét és az állami lét feltétlenül összefügg. Gondoljunk a státustörvény körüli vitáinkra, mi egy egységes magyar nemzetben gondolkodtunk, aztán Eu rópa némi gyomrozása hatására - a jelenlegi kormánytöbbség akaratának megfelelően - elfelejtettük, hogy mi egy egységes magyar nemzetben gondolkodunk. Most az Európai Unió tagjai leszünk, lehetőségünk van arra, hogy befolyásoljuk a holnapi európai jogot. A z Európai Bíróság az, amely az Európai Közösség jogából jogot csinált, nem a többi intézmény, a Bíróság csinált jogot. Érdemes lenne egyszer végigelemezni, hogy például az emberi jogok problematikája hogyan került be az Európai Közösség jogába, milyen font os szerepe volt ebben az Európai Bíróságnak. Egyébként csak abban bízom egy nagy idealistaként, hogy a kisebbségi jog fejlesztése területén az Európai Bíróságnak hasonló szerepe lesz, de ehhez valami fogódzót kell adnia a tagállamoknak. Magyarország mint e gy leendő tagállam adjon ehhez némi fogódzót, nem beszélve arról, hogy akkor, amikor az európai klauzulát beépítettük az alkotmányba, bekerült az az államcél is, ha szabad így fogalmaznom, hogy a Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. Ez az én felfogásom szerint nemcsak azt jelenti, hogy amit Brüsszelben valakik eldöntenek, azt mi kénytelenek vagyunk alkalmazni, hanem innen mi is alakítjuk az Európ ai Közösség jogát, mi is segítjük ilyen szempontból az integrációt. Tehát azt gondolom, hogy egy kisebbségi közösséghez tartozó, nyelvileg és kulturálisan is hozzátartozó egyén, ha az nem magyar állampolgár, de itt életvitelszerűen él, a mindennapok részéb en együtt él a hazai kisebbségi közösségekkel, számomra teljesen evidens, hogy a választások során is megnyilvánulhasson, és utaltam arra, hogy mennyivel több lehetősége van ennek a polgárnak egyébként is az Európai Közösség jogából adódóan. Örülök, hogy e z bekerült a törvénybe, ezt egy fontos elmozdulásnak tekintem. (10.10) Itt kell talán kitérnem arra is, hogy az Európai Parlament 1993. szeptember 24ével egy jelentésében úgy foglalt állást, hogy a majdan elfogadásra kerülő európai alkotmány ne csak Európ a kulturális sokszínűségét említse meg, hanem a nyelvi sokszínűségre is hangsúlyt helyezzen. Ez nagy valószínűséggel így lesz alkotmányerőre emelve, ahogy ez megtörténik. Mi azonban itt arra figyeljünk fel, hogy ha a nyelvi sokszínűség érték, az Európai Pa rlament ezt eddig is értéknek tekintette. Volt, amikor pénzzel is ösztönözte úgy, hogy nem volt rá igazán hatásköre, de mégis pénzzel ösztönözte a nyelvi sokszínűség megőrzését Európában addig, amíg az angolok keresztbe nem tettek ennek a törekvésnek. De m ost, ha lesz egy alkotmányos fogódzó ebben, akkor a nyelvi kérdés felerősödhet nekünk, és meg kell keresnünk a törvényben minden olyan paragrafust, azoknak a paragrafusoknak a felerősítése lehetőségét, ahol a nyelvi kérdésnek rangot adunk. Ez a Fidesz frak ciójában nyomatékosan megfogalmazódott, és ez a törvényben kevésbé hangsúlyos kérdés, és nem feltétlenül csak ott kell keresgélni, ahol eddig keresgéltük, hogy a jelölt, aki képviselő lesz, tudja a kisebbség nyelvét, mert ez jól van, ha így van, ez erősíte ndő, az más kérdés, hogy kőbe véshetőek ezek a szabályok, de más területen, a mindennapi működésben is erősíteni lehet a nyelvi kérdést. A választójog problematikája talán a legtöbb vitára okot adó kérdés, és itt nyilvánvalóan akkor el kell jutnunk a névje gyzékhez. Valamit csinálnunk kell, mert az az alkotmányos ex lex állapot, ami eddig az alkotmányban volt, hogy mondott valamit az alkotmány 68. §a, a kisebbségi közösséghez tartozók válasszanak helyi és országos önkormányzatot, és volt egy 70. § (1) bekez dés - vagy ma
