Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2020 választhatnak kisebbségi önkormányzati képviselőjükké, akiket a legalkalmasabbnak tartanak - ennek nem feltétele a helyben lakás. A javaslat a h elyi önkormányzati struktúrához igazodóan, területi szint beiktatásával három szintre - települési, területi és országos szintre - emeli a választás lehetőségét. A választás közvetlen és egyfordulós. A települési önkormányzatok választását az úgynevezett k islistás szabályok szerint, a területi és az országos választást a listás szabályok szerint bonyolítják. A települési önkormányzati képviselők választására ott van a jövőben lehetőség, ahol az adott nemzeti és etnikai kisebbség jelen van. A települési kise bbségi önkormányzatok jogai és kötelezettségei pontosításra kerülnek a javaslatban - ezeket némileg ki is bővíti , szabályozza azokat az eseteket, amikor a helyi önkormányzatok nem hozhatnak döntést a kisebbségi önkormányzatok véleménye nélkül. A települé si kisebbségi önkormányzat, a rendelkezésre álló források keretei között, önként vállalt feladatot is elláthat, így az oktatás, a nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közreműködés területén is. A feladatok ellátásához intézmén yt, gazdasági társaságot alapíthat, és ilyet át is vehet. (9.50) A javaslat egyik újdonsága a kisebbségi képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megalkotása. Ennek kapcsán a törvényjavaslat nem veszi át mechanikusan az önkormányzati törvénybe n előírt szabályokat, hanem csak azokat az okokat sorolja fel, amelyek a demokratikus és átlátható működéshez feltétlenül szükségesek. A javaslat a már több éve működő fővárosi kisebbségi önkormányzatok analógiájára intézményesíti a területi szintű kisebbs égi önkormányzatok jogintézményét is. Ezzel a megoldással kiküszöbölhető a középszintű kisebbségi önkormányzati rendszer hiányából eredő féloldalúság. A területi szintű kisebbségi önkormányzatok feladatköre kiterjed a megyei önkormányzat nemzeti és etnikai kisebbségi - kollégiumi, középiskolai, szakiskolai - feladatok s hatáskörök átvételének kezdeményezésére, a megyei önkormányzati rendeletek véleményezésére is. A területi kisebbségi önkormányzatok ott jöhetnek létre, amely megyében lévő települések közül legalább öt településen kisebbségi önkormányzati választást tűztek ki. A javaslat a korábbi időszak tapasztalatait összegezve jelentősen módosítaná az országos kisebbségi önkormányzatok működését is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat legnagyobb vitát és el lenérzést kiváltó része - amint az az előzőekben is elhangzott - a kisebbségeknek kötelezően létrehozandó névjegyzék létrehozása. Az alkotmány korábban hivatkozott rendelkezésének gyakorlati érvényesülése csak úgy biztosítható, ha a törvényjavaslat megtere mti annak a lehetőségét, hogy a kisebbségi önkormányzati választáson valóban csak azok vegyenek részt, akik tényleges kötődéssel rendelkeznek az adott kisebbséghez. Ennek érdekében a választáson csak azok a személyek vehetnek majd részt a javaslat elfogadá sa esetén, akik szerepelnek az úgynevezett kisebbségi névjegyzékben. A névjegyzékbe azokat venné fel a névjegyzékbizottság, akik a javaslatban szabályozottak szerint igazolják kötődésüket. A választópolgár - és ez is újdonság - ezzel a jogával majd csak eg y kisebbség esetén élhet. Ezen szabály megerősítést kap azáltal is, hogy a tervezet hatályon kívül helyezné a hatályos törvény 7. §ának (2) bekezdését, amely jelenleg így rendelkezik: a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog és ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését. A félelem a névjegyzéktől természetesen a múltból fakad, és valljuk be, hogy ha végigtekintünk az elmúlt évszázadok történetén, egyrészről érthető ez az aggodalom. Másrészről, rá kell irányítani a figyelmet, hogy a javaslat igen fontos garanciális elemeket épít a törvénybe. Ezeket a jegyzékeket a kisebbségek állítják össze, ők kezelik, és végezetül meg is semmisítik. Azokkal kapcsolatban a nyilvánosság kizárt, az ad atokhoz rendkívül szűk körben, szigorú feltételek mellett és csak célhoz kötötten, törvényi előírás alapján lehet hozzáférni. Az adatvédelmi biztos véleménye is azt támasztja alá, hogy adatvédelmi aggályokat a névjegyzék összeállítása nem vet fel. Fontos m egemlítenem, hogy a kisebbség tagjaiból álló kisebbségi
