Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2019 A visszaélések pedig, amiket közkeletű néven etnobiznisznek neveztek el, ennek lényege, hogy olyanok jutottak önkormányzati pozícióhoz, akik nem tartoznak az adott kisebbséghez. Mindez abb ól származik, hogy a törvény hatályos szövege nem zárja ki a szabad identitásválasztást, az adatvédelem és a pozitív diszkrimináció miatti visszaéléseket. A hatályos jog a kisebbségi hovatartozást teljesen szabad, közjogilag kötetlen és az egyén személyes szabadságának védelme alá tartozó jognak határozza meg. A jelenlegi rendszer további veszélye, hogy visszaélésszerűen, de jelenleg megengedett eszközökkel álkisebbségi jelöltek, és akár pártok is kijátszhatják és megváltoztathatják a helyi választójog rend szerét is. Ezen tények miatt elengedhetetlen és megkerülhetetlen az új szabályozás megalkotása. 2001ben már született egy koncepció a változtatásra, azonban az nem emelkedett törvénnyé. A kialakult helyzetmegítélés nem vá ltozott a jelenlegi parlamenti pártok véleménye szerint sem, ezért széles körű egyetértés alakult ki a pártok között. Ennek jele az Országgyűlés 30/2003. (III. 27.) számú határozata, melyben kifejezte a nemzeti és etnikai kisebbségek iránt érzett felelőssé gét és elkötelezettségét, valamint felkérte a kormányt a hatályos szabályozás áttekintésére és törvénymódosítás előterjesztésére. A törvénymódosítás szükségességét alátámasztja az alkotmány 2002. decemberi módosítása, a 2002. évi LXI. törvény is, mely alap ján kikerült az alaptörvényből azon előírás, hogy minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár jogosult részt venni a kisebbségi önkormányzati választásokon. Ez azt jelenti, hogy az alaptörvény az uniós csatlakozással a nemzeti és az etnikai kisebbs égek jogaként határozza meg a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának lehetőségét. Az alkotmánymódosítás lehetőséget jelent, de a jogalkotónak egyben alkotmányos kényszert is. A módosítás azt a jogpolitikai célt tükrözi, miszerint bár nincs szükség teljes en új alapokról induló szabályozásra, de az előzőekben ismertetett szabályozási hibák és hiányok miatt a törvény átfogó módosítása elkerülhetetlen. Az előterjesztő így, ezen tényekből kiindulva, átfogó novellát terjesztett a tisztelt Ház elé, mely szabályo zásszerkesztési szempontból szakít a korábban alkalmazott módszerrel, a kisebbségi törvénybe emeli be a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat, ezáltal egy átfogó, kódex jellegű irányba fejleszti a szabályozást. A szabályozás változtatásának és korszerűsítésének legfontosabb elveit és kiemelt elemeit az MSZPfrakció a következőkben határozza meg. A Magyar Köztársaság, az Európai Unióhoz történő csatlakozására is figyelemmel, megszünteti azt a helyzetet, hogy a deklarált kisebbségi jogok csak magy ar állampolgárokra terjedjenek ki. A jövőben a törvény hatálya kiterjedne mindazon kisebbségekhez tartozó személyekre, akik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, az Európai Unió más tagállamainak állampolgárai, a Magya r Köztársaság területén letelepedettként, bevándoroltként vagy menekültként elismerésre kerültek. A hatály kiterjesztésével a jövőben a kisebbségi jogok gyakorlásában jogszerűen vehetnek részt mindazok a személyek, akik lakóhellyel rendelkeznek, az ország területén életvitelszerűen tartózkodnak, és kinyilvánítják kisebbségi kötődésüket. A javaslat deklarálja mind az aktív, mind a passzív kisebbségi választójog három konjunktív feltételét. Ezek: 1. a kisebbséghez tartozás és ennek közjogilag értelmezhető fel vállalása és kinyilvánítása; 2. a választójogosultság megléte; 3. a kisebbségi választói névjegyzékbe történő felvétel. Már ezen választójogosultság kérdésénél is meghatározásra kerül a mindenkit megillető általános választójog megszüntetése, ugyanis szüks égessé válik, hogy a választópolgár a nemzeti és etnikai kisebbséghez történő tartozását kinyilvánítsa. A javaslat rögzíti, hogy a választójog gyakorlása a kisebbségi választópolgár szabad elhatározásán alapul. Így lehetőséget teremt a választáshoz való jo g feltétlen érvényesíthetőségére, de nem keletkezik ezáltal jogi kötelezettség. Az aktív és a passzív választójog gyakorlása szempontjából jelentős különbség azonban az, hogy míg az aktív választójog lakóhelyhez kötött, addig a passzív választójog tekintet ében ilyen korlátozást a törvény nem említ. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi választópolgárok olyan jelölteket
