Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MESTER LÁSZLÓ, az önkormányzati bizottság előadója:
2017 Példaként említhetem, hogy a 14 éven felüli tanuló már saját maga is véleményt alkothat azzal kapcsolatban, hogy melyik formáját kívánja igénybe venni az oktatásnak. T ermészetesen ebben az esetben a szülővel, illetve a gyámmal együtt gyakorolhatja ezt a jogot. Szintén fontos változás az is, hogy 8nál kevesebb igénylő esetén, amikor a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszerve zését, sem maradnak ellátatlan területek. Ilyenkor kisebbségi kiegészítő oktatást kell megszervezni. Ezt az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat valósítja meg. Így nem maradhat ki egyetlen olyan család vagy gyermek sem a kisebbségi oktatásból, aki azt igénybe kívánja venni. A kisebbségek iskolafenntartói szerepének további erősítése is kívánatos. Ez nemcsak új intézmények létrehozásával lehetséges, meglévőknek a kisebbségi önkormányzatok részére történő átadásával is. Megnyugtató és fontos változás, hogy az átvétel szabályai világosabbá válnak. Az oktatás finanszírozásával kapcsolatban is további pontosítás történik. Egyértelműsíti a javaslat például az országos önkormányzat által fenntartott inté zmények finanszírozását. Ezek támogatásában ugyanannak a gyakorlatnak kell érvényesülni, mint a hasonló feladatot ellátó egyházi intézmények esetében. Az is előnyére válik a mostani módosításnak, hogy bizonyos alapvető fogalmak definiálása megtörténik, és így egyértelművé válhat ezek használata, illetve a gyakorlatban való alkalmazása. Kérdésként vetődött fel ugyanakkor, hogy a kisebbségi önkormányzat vajon jobb fenntartója lesze ezeknek az intézményeknek, mint egy helyi önkormányzat, és hogy nem válhate helyileg konfliktusok forrásává ez a folyamat. A vita nagyobbik részében az új választójogi szabályozás körül hangzottak el kérdések, érvek és kételyek. Abban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi helyzeten mindenképpen változtatni kell. Volt, aki úgy lá tta, hogy összeütközik két követelmény: az identitás szabad megvallásának elve, másrészt az az igény, hogy a kisebbségek válasszák meg saját önkormányzataikat, és ne a többség válasszon nekik önkormányzatot. A többségi álláspont szerint a névjegyzék elkerü lhetetlen, de az is kiderült, hogy ezt a kisebbségi önkormányzatok közül többen elutasítják ma még. Vannak, akik félnek, ha listák készülnek arról, hogy ki milyen kisebbséghez tartozik. Más vélemény szerint az emberek nem szívesen vállalnak egy ilyen viszo nylag bonyolultabb adminisztratív procedúrát. Kérdések hangzottak el a listára való felkerülés módjáról, és hogy a jogorvoslati lehetőség pontosan hogyan is néz ki. Elhangzott, hogy még mindig érdemes gondolkodni egy normatívabb, egyértelműbb, kevésbé szub jektív és kevésbé az országos önkormányzatoktól függő névjegyzékösszeállítási módon. A vitában felmerült, hogy várhatóan csökken a helyi kisebbségi önkormányzatok száma. Volt, aki ezt sajnálta, mások örülnek annak, ha azért lesz csökkenés, mert valós közö sségekre fog épülni a kisebbségi önkormányzati rendszer. Összességében a bizottság nagy többsége 2 tartózkodás mellett a tervezetet az általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megad om a szót az önkormányzati bizottság előadójának, Mester László képviselő úrnak. DR. MESTER LÁSZLÓ , az önkormányzati bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az önkormányzati bizottság március 18ai ülésén tárgyalta a tör vényjavaslatot. A vitában, mondhatjuk, sokszínű megközelítéssel fogalmazódott meg az a vélemény, hogy valóban szükségessé vált a napirenden szereplő törvénymódosítás, alátámasztva az indoklásban is szereplő érvelést, amely nemcsak az elmúlt több mint egy é vtizedre, a működés bizonyos negatív tapasztalataira utal, hanem arra is, hogy - idézem : “Mára közjogi és társadalomszociológiai értelemben is megérett a magyar demokrácia arra, hogy a törvényhozó a nemzeti és etnikai kisebbségeknek mint államalkotó tény ezőknek a közjogi státusát, az új évezred és az egységesedő Európa kihívásaival összhangban a tárgykörre irányadó szabályozás átfogó módosításával korszerűsítse.”
