Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 31 (138. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR JÓZSEF, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
2016 A külügyi bizottság ellenzéki tagjai nagyon fontosnak tartják , hogy az érintett törvény, a szóban forgó törvény módosítása megtörténjen, mivel ez valós gondokat oldana meg, és azt is átérezzük - ahogy Gedei képviselőtársam már említette , hogy a jól működő hazai kisebbségi törvény fontos külpolitikai érdeke a Magya r Köztársaságnak, valóban pozitív példa lehet a határon túli magyarság kisebbségi jogainak érvényesítése szempontjából is. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a hazai kisebbségek önkormányzatainak elnökeivel folytatott tárgyalások után a Fidesz külügyi kabin etje megállapította, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formája megosztja a kisebbségeket, korántsem olyan egyöntetű a támogatás, ahogyan ez a beterjesztéshez szükséges lenne, és különösen - ahogy a miniszter úr már az expozéban jelezte - a regisztráció kérd ése osztotta meg a hazai kisebbségi önkormányzatokat. De vannak további gondok is, ilyenként említették az önkormányzati vezetők azt, hogy nem látják a törvényben megfelelően garantálva az intézményátadás anyagi fedezetét. Éppen azért, hogy elkerülhessük a zt a helyzetet, hogy orvoslás helyett még nagyobb káoszt idézzünk elő a kisebbségi önkormányzati területen, a külügyi bizottság fideszes tagjai tartózkodtak ettől a szavazástól, nem támogatták az általános vitára bocsátást. Azt javasolták, hogy jelen formá jában ne tárgyalja meg ezt a Ház, hanem az előkészítők vonják vissza, és dolgozzanak ki egy olyan változatot, amelyben nagyobb konszenzus van a kisebbségek körében. Javasoltuk, hogy jöjjön létre egy albizottság, amelyik az emberi jogi és kisebbségi bizotts ág mellett a kisebbségekkel való folyamatos egyeztetés terepe, helyszíne lehetne. Ugyanakkor szeretném elmondani, hogy mind a dolog alkotmányjogi érvei, mind pedig a kényszerhelyzet, amit megoldani szándékozunk, és a valós problémák, amelyekkel szembe kell néznünk, azt mondatják velünk, hogy konstruktívan együtt szeretnénk működni a megoldás megtalálásában. (9.30) Ezzel kapcsolatosan a javaslatainkat szakértői szinten is és talán a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok szintjén is meg fogjuk te nni. Egyet azonban feltétlenül szeretnénk elkerülni, hogy egy ilyen kapkodó, le nem egyeztetett, nem kellő módon kiérlelt törvényjavaslat szavazáskor ne kapja meg a szükséges kétharmados támogatást. Ezek voltak azok a szempontok, amelyek a külügyi bizottsá g ellenzéki képviselői által megfogalmazódtak a bizottsági vitában, és ezt ismertettem most a tisztelt Házzal. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tehát a kisebbségi kérdésben megfogalmazott kisebbségi véleményt ismertet te a képviselő úr, ami nem biztos, hogy a kisebbségek véleménye, de a bizottság tagjaié. Megadom a szót Molnár Józsefnek, az oktatási bizottság előadójának. MOLNÁR JÓZSEF , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az oktatási és tudományos bizottság a kormány által benyújtott javaslatot megtárgyalta, és véleménye szerint a kormány által benyújtott javaslat szövegszerűen is tükrözi azokat az erőfeszítéseket is, amelyeket az előző két ciklusban kisebbségpolitikai területen igyekezett megvalósítani a törvényhozás. A kisebbségi törvény módosításának tervezete egyértelmű támogatást kapott a bizottságban, ezen belül nálunk nyilvánvalóan előtérbe került a kisebbségi oktatás ügye. A most ani javaslat olyan megfogalmazásokat, pontosításokat tartalmaz, amelyek a kisebbségi törvényt összhangba hozzák a közoktatási törvény egyes előírásaival, illetőleg amelyek mind az anyanyelvi oktatás igénylésének, mind megszervezésének területén még az eddi giekhez képest is többletjogosítványt biztosítanak vagy az egyénnek, vagy a közösségnek.
