Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
1999 gondolom, hogy nincs nagy múltja a magyar joggyakorlatban ennek a szónak, bár a szakirodalom, mint ahogy hivatkozott a jegybank képviselője, megfelelően alátámasztja és magyarázza ezt a fogalmat, és így a pénzügyi rendszer egészének kez elése stabilitásának biztosítását szolgálja ez az eljárásmód. A rendszer kockázatok kezelésére szolgáló különféle lépések megtételére szolgálhat. Praktikusnak tartanám mindazonáltal, ha nem is most, de bizonyos idejű tapasztalat összegyűlését követően, hog y valamilyen jogszabályban, nevezetesen, akár itt a Nemzeti Bankról szóló törvényben, kerüljön elhelyezésre egy magyarázó, szövegpontosító és ezt a szót legitimáló fogalmi megfogalmazás, ami véglegesíti majd, hogy mit is kell ez alatt érteni. Úgy gondolom ugyanis, hogy majd a piac azon szereplői, akiket érint ez a fogalom, időnként nem pontosan úgy fogják érteni, ahogy a jegybank ezt szeretné. (13.50) A másik, amiről a jegybanki függetlenségnél szót lehet ejteni, az anyagi, gazdálkodási függetlenség. Ennek már az említettek között természetesen az alaptőke meghatározása az egyik eleme, a másik azonban - összeférhetetlenségi szabálynak nevezném - a monetáris finanszírozás tilalmi köre, ami kibővül, ugyanakkor itt is egyfajta magyarázatra szorul, hogy az egyes elemek összefüggneke egymással; ez a monetáris tilalom, a finanszírozásra vonatkozó tilalom a teljes körre együttesen vonatkozik, avagy darabonként, szereplőként, szervezetenként értendők ezek az összefüggések. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy nagyfokú eg yetértés van a jogszabály elfogadásában, ezt én magam is támogatom, és a képviselőtársak támogatását kérem hozzá. Elnök Úr! Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Domokos László, a Fidesz képviselője. DOM OKOS LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz álláspontja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tekintetében - kétséget nem keltve rögtön le akarom szögezni - támogató. Ez a költségvetési bizottsági beszé lgetés, vita, értelmezés keretében is egyértelművé vált. Valóban, jó néhány kérdés van, amelyet szerettünk volna körüljárni, hogy valójában mire terjed ki a szabályozás, hogyan is értelmezendő ez majd valójában. Igazából az a tény, ahogyan a Nemzeti Bankt örvény módosítása a múlt év őszén még hosszas vita és dilemmák után jó néhány kérdést nyitva hagyott, most ez a törvénytervezet huszonkét szakaszban azokat a pontosításokat, kiegészítéseket teszi meg, amely által az Európai Unióba való belépésünkkel, május 1jével meg kell felelnünk, és működő jegybankrendszerrel kell megfelelnünk, azt gondoljuk, ez egy olyan pillanat, amely kifejezi - különösen a Nemzeti Bank és a kormány közötti elég feszült viszony ellenére, amely részben a gazdaságpolitika, részben a mo netáris politika közötti konfliktusokból adódott , hogy példaértékű, ahogyan mégiscsak a legalapvetőbb kereteket meghatározó szabályozásban egységre sikerült jutni. A Nemzeti Bank alelnöke, aki jelen volt a bizottsági ülésen, csak annyit tudott mondani, h ogy teljes mértékben egyetért a szabályozással. Ez önmagában jó üzenet, jó jelzés a gazdasági szereplők számára is, hogy az alapvető keretszabályozás tekintetében a kormányzat és a jegybank között - egyébként mint a súlyellensúly viszonyában lévő, de együ ttműködésre is kényszerülő szervezetek, rendszerek között - kialakult az együttműködés, kialakult az egyetértés azon törvénytervezet keretében, amely most a Ház asztalán van. Látva azt, hogy a négy párt is, amely a parlamentben ehhez a kérdéshez nyúlt, szi ntén egyetértésre jutott, azt gondolom, a napi politikai feszültségek fölé emeli e törvény megalkotását. Ez mindenféleképpen jó alapot teremt arra, hogy valóban olyan szakmai részletkérdéseket próbáljunk meg tisztázni, értelmezni, amelyek a sokkal feszülte bb politikai helyzetben túlértékelődnének vagy leértékelődnének, annak függvényében, hogy a politika aktualitása mit kíván. Tehát ilyen szempontból valóban eljutottunk egy szakmapolitikai törvény tárgyalásához, amely egyébként