Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SOÓS GYŐZŐ, a számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
1998 javaslatban csak a feles szabályok kerülnek megvitatásra, minden valószínűség szerint elfogadásra; így nyilvánvalóan a korábban az alkotmányba beépített és szükségszerű kétharmados szabályozás mellett az állami számvevőszéki törvény kéthar mados szabályában kerül az Állami Számvevőszék jegybanki pénzemissziós politikájával kapcsolatos ellenőrző feladat szabályozásra, egészen pontosan redukálásra, hogy ezzel ne érintse, ne sértse a jegybanki monetáris politika függetlenségét. Ugyanakkor a két fő terület közül az egyik, amelyet a jegybanki függetlenség a nemzetközi szakirodalomban megfogalmaz - és itt az egyik kollégánktól már hallottuk is ezeket a területeket , hogy milyen eszközrendszer, milyen szabályozási rendszer áll a jegybank számára re ndelkezésre. Ez új fejezetet nyit a jegybank magyarországi történetében, mert mostantól kezdve már nem a jogalkotási törvényben szabályozott módon jegybanki a rendelkezés, az állami irányítás egyéb jogi eszközeként fogja ezt a szerepet betölteni, sőt mint tudjuk, korábban nem csak így, hanem közlemények, hirdetmények formájában is volt a jegybanknak szabályozási lehetősége; rendelet formájában fog ez a jövőben megvalósulni. Az alkotmányból húzott ív azonban egy ponton megtörik, és itt, úgy gondolom, részben idő, részben szabályozási zavarban vagyunk. Azt gondolom, hogy a párhuzamosan az Országgyűlés előtt lévő jogalkotási törvény sem időben, sem tartalmi vitájában nem áll ott, hogy a jelen pillanatban tárgyalt szabályozással együtt, amely azonban így is éle tképes lesz, egy időben tudja beiktatni a jogrendszerbe a jegybanki rendeletalkotást és egyben kiiktatni a jegybanki rendelkezést mint olyat. A módosításnál mindenképpen figyelemmel kell lennünk arra, hogy van a rendeletalkotásnak két speciális esete, hisz en több tartalmi elem is szabályozható rendeletben a jegybank által, de van két speciális esete, részben a jegybanki alapkamat mértékének szabályozása, részben a kötelező tartalékrátaszabályozás, amelynek hatályba léptetésére, kihirdetésére a jegybanktörv ény speciális szabályokat fogalmaz meg. Az elmondottak alapján azonban be kell ide citálnom a polgári törvénykönyvet is, amely utaló szabályként hivatkozik a jegybanki alapkamatra, ezért szükségesnek tartom annak vizsgálatát is, hogy a polgári törvénykönyv által a részletszabályokat delegálja esetleg más törvény, más rendelet, kormány- vagy egyegy esetben még miniszteri rendeletre is ad felhatalmazási lehetőséget. A jegybanki rendelet azonban nem szerepel a hivatkozott szabályok között, tehát én ezt egy vi zsgálandó feladatnak tartom, hogy a polgári törvénykönyv ilyen értelmű hivatkozása jelen esetben megfelele, levezethetőe ennek megfelelően. Az általános szabályok közé a jogalkotási törvénybe, mint említettem, az időzítés szempontjából nem biztos, hogy b e tud kerülni a jegybanki rendelet, éppen ezért nehéz megfogalmazni általában, hogy milyen általános szabályok vonatkoznak majd a jegybanki rendelet megalkotására. Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy ugyanazok, mint más kormány- vagy miniszteri rend elet, és nyilván teljesen eltérő, mint az önkormányzati rendeletek esetében. Úgy gondolom, hogy a két kitüntetett, kiemelt szabályozási forma - még egyszer: tehát az alapkamat és a kötelező tartalékráta - indokolja, közgazdaságilag racionális, hogy a kihir detésre nézve olyan eltérő szabályokat alkalmazzon, mint ami a törvényben van. Úgy vélem azonban, hogy mivel kiszélesedik a jegybanki szabályozás alanyi köre, hiszen egészen a természetes személyekig alanyává válnak e rendelkezéseknek, a jogbiztonság megte remtése, megtartása érdekében, úgy gondolom, nem lehet pusztán megállapodás vagy ígérvény kérdése, hogy erről megfelelően tájékoztathassák és tájékoztassák majd az érintett alanyi kört. Ezért úgy gondolom, hogy rendelkezni kell az általános szabályokra von atkozó kihirdetés közzétételi formáról, ugyanakkor a hatályba léptetés esetében természetesen ezek a speciális rendelkezések megfelelően és gyorsan - itt ez a lényeg - szolgálják azokat az érdekeket, amiket a jegybanknak szem előtt kell tartania. A másik i lyen újszerű eleme ennek a szabályozási körnek, hogy jelen pillanatban egy kevéssé ismert fogalmat használ az új jegybanktörvény e pénzügyi folyamat szabályozására: a törvény a “felvigyázza” szót emeli be most már törvényi szinten mint fogalmat. Nincs kell ően kimunkálva, úgy
