Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SOÓS GYŐZŐ, a számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
1997 jogharmonizációt szolgáljáke, megnyugtató válasz született az előterjesztő részéről. Mindenki által elfogadható módon reagált az előterjesztő és a jegybank azokra a fel vetésekre, amelyek a jogszabályok kihirdetésével kapcsolatos rendelkezések megfelelőségére vonatkoztak. A törvényjavaslat vitája során módosítási igény nem merült fel, a bizottság, ahogy a vélemény elején jeleztem, egyhangú szavazással támogatta a törvényj avaslat általános vitára bocsátását, és egyúttal a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, a számvevőszéki bizottság kíváne előadót állítani. (Dr. Soós Győző jelentkezik.) Kérem Soós Gy őző gépén jelezni, még mindig nem jelent meg a szókérés. Bent van a kártya? (Dr. Soós Győző jelzi, hogy igen.) Akkor még egyszer legyen kedves megnyomni! Szólásra jelentkezik most Soós Győző, az MSZP képviselője, a számvevőszéki bizottság előadójaként mond ja el a véleményét. DR. SOÓS GYŐZŐ , a számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A számvevőszéki bizottság tegnapi ülésén megtárgyalta az előttünk lévő törvénytervezetet, és egyhangú szavazással azt általános vit ára alkalmasnak találta. Megállapította a bizottság, hogy ismét egy olyan törvénytervezet van előttünk, amelyik az európai uniós jogharmonizációt szolgálja, ezúttal a Nemzeti Bank függetlenségét erősítve. A törvénytervezet két fő irá nyba mozdul el. Az egyik az elnök rendeletalkotási jogának pontosítása, pontosabban részletszabályainak kidolgozása, ami szintén a jegybanki függetlenséget erősíti. Itt rendeletben fog az elnök rendelkezni többek között az alapkamat mértékéről, a tartalékr áta kiszámításának módjáról. A törvénymódosítás másik iránya az Európai Központi Bank által javasolt módosítások törvényi keresztülvezetése. Ezek között természetszerűleg vannak technikai jellegűek, és vannak olyanok, amelyek kifejezetten a függetlenséget erősítik; így az alaptőke törvényben történő szabályozását írja elő. Összességében: még egyszer megismétlem azt, hogy a számvevőszéki bizottság általános vitára alkalmasnak minősítette, teljes egyhangúsággal. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tis ztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalásokra kerül sor, 10 perces időkeretben. Először az írásban előre jelentkezetteknek adom meg a szót. Kékesi Tibor, az MSZP képviselője következik. (13.40) KÉKESI TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat céljának, mint többször hallottuk már, jogharmonizáció, a közös európai gyakorlathoz való közelítés, valamint az Európai Közpon ti Bank, illetve a BIS, a Nemzetközi Fizetések Bankja észrevételei épülnek be ebbe a törvényjavaslatba. E szempontoknak a jegybanki függetlenség erősítése az a tartalmi követelménye, amiben, úgy gondolom, az Országgyűlés minden tagja, minden politikai párt képviselője egyetért, és úgy gondolom, hogy éppen ezért ez a törvény nagymértékben számíthat az Országgyűlés politikai erőinek, tagjainak támogatására. Melyek azok a fő szempontok, amik előnyösebbé teszik a jelenlegi törvényjavaslat formájában és tartalmá ban is a tárgyalás lehetőségét? Úgy gondolom, mindenképpen jó lépés volt a jogszabály, az új szabályozás készítőjétől, hogy leválasztotta a törvényjavaslatról azokat a kétharmados szabályokat, amelyeket más törvényjavaslatokban kívánt tárgyaltatni és elfog adtatni. Ebben a
