Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1995 Soron következik a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános v itája a lezárásig. Az előterjesztést T/9449. számon, a gazdasági bizottság ajánlását pedig T/9449/2. számon kapták kézhez. Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak, 15 perces időkeretben. DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitká r, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már csak egy hónap van országunk európai uniós csatlakozásáig. Jegybanktörvényünk az előző évi módosításokkal a legtöbb területen már eleget tesz az európai uniós jogh armonizációs követelményeknek. A Nemzeti Bankról szóló törvény benyújtott javaslatok szerinti módosítása az Unióhoz való csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizáció teljessé tételét szolgálja. Az önök előtt lévő módosítások nagyobb részben az MNB elnökének rendeletalkotási jogához kapcsolódó változtatásokat, kisebb részben pedig az Európai Központi Bank által javasolt módosításokat foglalják magukba. Az alkotmány Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó 32/D. §ának 2002. évi módosítása az európai uniós csatlakozás napjától az MNB elnökét rendeletalkotási jogkörrel ruházza fel. (13.30) E hatáskör részletes szabályait egyrészt a jogalkotási törvényben, másrészt a Nemzeti Bankról, illetve a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben kell meghatároz ni. A pontosítás értelmében a Magyar Nemzeti Banktörvény 60. §a határozza meg konkrétan azokat a területeket, amelyek szabályozására a Nemzeti Bank elnöke rendeletet bocsáthat ki. Ezek kiterjednek a monetáris politikával kapcsolatos legfontosabb szabályo zási kérdésekre, illetve a hitel- és pénzintézeti törvényben meghatározott kritériumok szerint a pénzforgalom egyes kérdéseinek szabályozására. A módosítás következtében a jegybanki alapkamat és a kötelező jegybanki tartalék mértékét is MNBelnöki rendelet szabályozza. Az alapkamat mértékének rendeletben történő rögzítését az indokolja, hogy egy sor jogszabály különféle fizetési kötelezettségek mértékét, késedelemi kamatokat, jövedéki bírságot, jogosulatlanul igénybe vett támogatás után fizetett kamatot köz vetve vagy közvetlenül, arra figyelemmel határozza meg. Az alapkamat szerepének monetáris politikai sajátosságai ugyanakkor az általánostól eltérő, azonnali hatálybalépést eredményező kihirdetést tesznek szükségessé. A kötelező tartalékráta a monetáris pol itikai eszköztár ritkán módosuló eleme, azonban nem zárható ki olyan szélsőséges pénzpiaci helyzet, például spekulációs támadás a devizapiacon, amelyben a ráta mértékének gyors megváltoztatásával jelentős pénzügyi, gazdasági károk előzhetők meg. Ezért rend kívüli esetben a kötelező tartalék mértéke is kihirdethető azonnali hatálybalépést eredményező formában. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett javaslat az Európai Központi Banknak a korábbi tervezetekre adott észrevételeinek figyelembevételével készült. A z Európai Központi Bank javaslatára pontosabb megfogalmazást kapott a Magyar Nemzeti Banknak az értékpapírelszámolási rendszerek feletti felvigyázó hatásköre. Ez a tevékenység maguknak a rendszereknek, a bennük részt vevő intézményeknek, az intézményeket és a rendszereket egymással összekötő infrastruktúrának, eljárásoknak a rendszerkockázati megközelítésű felügyeletét hivatott megvalósítani. Az Európai Központi Bank javaslata alapján a jegybank pénzügyi függetlenségének megerősítése érdekében rögzítésre k erül a törvényben az MNB alaptőkéjének nagysága, amit eddig a közgyűlés az MNB alapszabályában határozott meg. A gazdasági és monetáris unió fejezettel kapcsolatos jogharmonizáció megvalósulásához az MNBtörvény módosításával párhuzamosan további módosítás ok szükségesek a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az Állami Számvevőszékről, valamint a jogalkotásról szóló törvényekben. A beterjesztett, T/9449. számú javaslat az MNBtörvényen kívül a hitelintézetekről és
