Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
1975 tavaszi gazdatüntetést. Egyébként a gyakorlat máj us 1je után úgyis megmutatja, hogy mit érnek ezek a koppenhágai kvóták és százalékok. Tisztelt Elnök Úr! De zárjuk le a múltat, és nézzük a jelent, illetve a jövőt, a feladatokat! Ma sajnos, másfél év távlatából is még mindig arra van szüksége a magyar tá rsadalomnak, hogy kertelés nélkül és őszintén ejtsünk szót arról, hogy mi lesz május 1je után, ahogy Gurmai Zita képviselő asszony is említette, mert az egyszerű embereket ez érdekli. Arról kell szót ejteni, hogy milyen esélyei, milyen lehetőségei lesznek a magyar polgároknak, minduntalan, akkor, ha vállalkozók, akkor, ha vidéken élnek, akkor, ha mezőgazdasági termelők, ha munkanélküli fiatalok, nem sorolom tovább. Úgy tűnik számomra, hogy a kormány a Koppenhága óta eltelt másfél év során nem igazán tudott élni a történelem kínálta lehetőséggel, hogy a polgárokat őszintén tájékoztassa. Mert sajnos ezek a kérdések, ezek a szorongások másfél év után is ott élnek az emberek mindennapjaiban. Csak amikor szóba kerülnek az uniós csatlakozások, vagy elég, ha valak i odamegy egy ügynökséghez, és hozzákezd egy pályázati űrlap kitöltéséhez, amikor szembesül az 50 százalékos önerővel, az előfinanszírozás nehézségeivel vagy az áfával, vagy a jelzálog problémáival... - nem sorolom tovább. Vajon ők mit gondolnak az európai uniós csatlakozásról? Vajon ők sikerként élik meg a csatlakozást? Úgy érzem, a kormány számára a népszavazást megelőzően volt egy lehetőség a közalapítványon keresztül az őszinte párbeszédre. Sajnos azonban a dialógus helyett monológot folytatott az ember ekkel, és ez a fajta egyirányú kommunikáció azt üzente a polgároknak: ne kérdezz, ne gondolkozz, csak mondd az igent! Tisztelt Elnök Úr! Úgy érzem, még mindig nem késő, hogy őszintén beszéljünk arról, hogy uniós tagságunk nemcsak előnyökkel jár. Mert csatl akozásunk szinte az élet minden területén újabb és újabb feltételeket hoz. Május 1je után szinte nincs az életnek olyan pillanata, hogy ne találkoznánk olyan területekkel, ahol a csatlakozás egyértelműen előnyökkel jár, vagy éppenséggel egyértelmű hátrány okkal. Nem ünneprontásként, de hadd álljon itt egy csokorra való ezekből a problémákból, amit a közgazdászaink szedtek össze. Közgazdászaink egyértelműen kimutatták, hogy a tagság együtt jár a fejlettebb országcsoport jogi, gazdasági, szabályozási környeze téhez való szigorúbb és gyorsított alkalmazkodással, a teljesítményi, versenyképességi követelmények növekedésével. A tagság nem csupán a nagy gazdasági térségben jelent igen erőteljes belső versenyt, hanem az Unió által különféle kedvezményekben részesíte tt, a fejlődő országokból érkezett verseny következményeivel az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kell számolni. És azt sem árt tudnunk, hogy május 1je után nem lesz lehetőség magyar teljesítményi deficiteket kiváltó különféle támogatások vagy kedvezmé nyek nyújtására, vagy a szerkezetileg elavult, alacsony szakképzettségű és bérszínvonalú ipari, mezőgazdasági tevékenységek fenntartására. Aligha kétséges, hogy a gyorsított alkalmazkodási és teljesítményi követelményeket nem fogja tudni mindenki teljesíte ni. De nem lesz könnyű a szerény fejlesztési erőforrásokkal, hiányos piaci ismeretekkel rendelkező kis, középvállalatok, mezőgazdasági kistermelők, szakképzetlen, betanított munkaerőcsoportok helyzete sem. Végül a változásokat nehezen felismerő, szegényeb b önkormányzatok, a hátrányos helyzetű települések, városok már most növekvő gondokba ütközhetnek. Nem múlik el Magyarországon konferencia anélkül, hogy közgazdászaink ne figyelmeztetnének: a tagság előnyei nem azonnal és korántsem minden gazdaságitársada lmi csoport számára jelentkeznek egyforma mértékben, és ez bizony potenciális feszültségforrás lesz. Egyik kiváló közgazdászunk egyenesen arra a következtetésre jutott - idézem : az uniós csatlakozás esélyeit előreláthatóan kiaknázni tudó népesség aránya nagyobb mértékű támogatás hiányában, a Draskovicscsomag miatt is, 2035 százalékra becsülhető.
