Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 30 (137. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Port... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP):
1976 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek azok a félelmek, megválaszolatlan kérdések és a jövőbe vesző kételyek, amelyek Koppenhága után, még egy népsz avazási kampány ellenére is, megmaradtak a polgárokban. Ezt felismerve még 2003 februárjában a FideszMagyar Polgári Szövetség az Országgyűlés nagybizottságában javasolta, hogy a kormány készíttessen olyan hatástanulmányokat, amelyek a csatlakozás következ ményeit tárgyszerűen, érthetően megvilágítják, különösen azon társadalmi csoportok számára, amelyeket hátrányosan érint majd a csatlakozás. (11.40) Kértük, hogy a kormány mutassa be ezeket a terveket vagy programokat - sajnos mindez elmaradt. Tisztelt Elnö k Úr! Harminc évvel ezelőtt én még azt láttam az iskola falára kiírva, hogy “a tudás hatalom”. Ma már a gyermekeink laptoppal a hónuk alatt azzal jönnek haza az iskolából, hogy az információ az igazi hatalom. Ez a tanulói bölcsesség igaz az uniós csatlakoz ásra is. Meggyőződésem, hogy e kérdés mentén fog polarizálódni a magyar társadalom. Akik a csatlakozás során az őket érintő információk birtokába kerülnek, legyenek nyugdíjasok, vállalkozók vagy mezőgazdászok, nyertesei lesznek a csatlakozásnak. Akik pedig erre képtelenek, különböző okok miatt, azok könnyen a vesztesek között találják magukat. Azt hiszem, abban minden párt egyetért, hogy mi azt szeretnénk, ha minél több nyertese lenne Magyarország csatlakozásának. Az Unió akkor megoldás, ha mi is akarjuk - olvastam az egyik európai atyától. De hogy tudjuk ezt az akarást, ahhoz őszinte beszédre és őszinte információra van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kezdtem a felszólalásomat, hogy a csatlakozás történelmi lehetőség, ami a felelősséggel együtt ko pogtat Magyarország ajtaján. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megkérdezem, hogy az SZDSZ, illetve az MDF képviselőcsoportja kíváne élni a tízperces felszólalási lehetőséggel. (Nincs jelentkező.) Úgy tűnik, nem. Viszont Füle képviselő társunk felfigyelt arra, hogy az MSZP szónoka nem élt a tízperces lehetőséggel, és ő pótolni kívánja ezt a hiányosságot. Öné a szó, képviselő úr. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképpen néhány dologra szeretnék reagálni. Az első r eakcióm Kovács László külügyminiszter úr mondandójához kapcsolódik, neki volt ugyanis egy olyan fél mondata, amiről a csatlakozás kapcsán elég ritkán szoktunk szót ejteni, ugyanakkor én rendkívül fontosnak tartom. Ez arról szól, hogy az Európai Unió nemcsa k a regionális munkamegosztás színtere, hanem a globalizációhoz való csatlakozás, illetve alkalmazkodás egyik fontos eleme. A globalizáció önmagában sem pozitív, sem negatív, de egyszerre mind a kettő, eleinte alacsonyabb fejlettségi szinten inkább negatív . Ezt elkerülendő, célszerű kapcsolódni egy formalizált regionális munkamegosztás rendszeréhez, hogy a globalizáció negatív hatásait csökkentsük, illetve a pozitívakat felerősítsük. Nem véletlen az, hogy a fejlett világot átfogják az ilyen regionális integ rációk, az országok pedig törekszenek ilyenekbe, illetve ahol nincs, ott a létrehozásukra; ilyenek például a FÁK volt tagországainak bizonyos törekvései, amelyeket tapasztalhattunk. Tehát ebből a szempontból is rendkívül fontos Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Ami Szájer képviselő úr felszólalását illeti, neki egy fontos mondata volt, hogy csak a kiadást számolja ez a kormány, illetve próbálja teljesíteni, de a bevételt nem. Ezt már máshol is kifejtette, ezt tételesen szeretném, legalábbis rövi den, cáfolni. Egyrészt szeretném fölhívni arra a figyelmet, hogy a nemzeti fejlesztési terv, illetve az ehhez kapcsolódó operatív programok pont azért születtek, hogy a bevételt is tudjuk teljesíteni, ezek pedig a 2006os időszakra már elindultak bizonyos vonatkozásaiban, illetve a csatlakozás után ezek beérhetnek mindenképpen, sőt már a következő időszakra szóló nemzeti fejlesztési terv is készül,
