Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 29 (136. szám) - Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1917 adózók befizetéseit, vagyis a költségvetést. Ezért a törvényjavaslat meghatározza a veszteségkiegyenlítés szabályait és az indokolt veszteségtérítés korlátait. Ezáltal biztosítékot nyújt a törvényjavaslat az adott területen élő lakosság valós utazási igényeinek megfelelő színvonalú kielégítésére is, amikor az ellátási felelősség keretében az erre a célra fordítható közösségi források határain belül egyrészt a lehető legmagasabb színvonalú közszolgáltatás nyújtását teszi kötelezővé, másrészt arra kötelezi a szolgáltatót, hogy az általa üzemeltetett autóbuszvonal vagy hálózat egy egységes közforgalmú közlekedési rendszer részeként működjék, biztosítva a megfelelő és szükséges kapcsolatot má s közlekedési eszközökkel. Ebbe a körbe tartozik az a rendelkezés is, hogy az ellátásért felelős szervek a közszolgáltatás fenntartását a leggazdaságosabb módon akkor is biztosítsák, ha a szolgáltatók valamelyike erre vonatkozó jogával élve felmentését kér né a számára bizonyíthatóan veszteséges közszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól. Ez többféle módon, végső esetben az EU által kialakított és hazánkban is hatályossá váló veszteségkiegyenlítési szabályok alkalmazásával történhet. Másodszor: a törvén yjavaslat kiemeli a menetrend szerinti autóbuszközlekedést a koncesszióköteles tevékenységek köréből, és pályázati rendszert vezet be a belföldi személyszállítást végezni kívánó szolgáltatók számára. A pályázási kötelezettség alól csak pár, taxatíve felso rolt eset lehet kivétel, például ha a szolgáltatás egyetlen járatra vagy egyetlen vonalra korlátózódik, vagy ha egy korábban nem üzemeltett, hiánypótlásszerű és a szolgáltató által javasolt, új járatról van szó, vagy ha a közszolgáltatás folyamatos fenntar tása azonnali beavatkozást igényel. Az első két esetben egyébként veszteségkiegyenlítés nem történik, nem történhet, vagyis nincs. Harmadszor: tartalmazza a törvényjavaslat a pályázati kiírások mellőzhetetlen tartalmi elemeit, amely biztosítékot nyújt arra , hogy az adott területen a leginkább megfelelő vállalkozás nyújthassa a menetrend szerinti autóbuszközlekedési szolgáltatást. Csak az összességében legkedvezőbb ajánlat lehet a nyertes. Negyedszer: a törvényjavaslat rögzíti a nyertes pályázó val megkötésre kerülő közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit. Tekintettel arra, hogy a társaságokban megtestesülő állami vagyon értékét növeli, ha a vele együtt járó jogosultságokat növeljük, javítjuk, a közszolgáltatási szerződések határozott időtart amra, maximum nyolc évre köthetők meg. Ez a nyolc év első pillantásra talán soknak tűnhet, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Volántársaságok minél sikeresebb privatizációja miatt saját érdekeink ellen való lenne ennek az időtartamnak a csökkentése. Ötödször: a törvényjavaslat meghatározza a járati engedélyezéshez - s nem közszolgáltatási szerződéshez - kötött menetrend szerinti személyszállítási tevékenységek fajtáit, például a nemzetközi szolgáltatást, a külön célút, a helyettesítőt, a kabotázstevékenységet, szóval mindazokat, amelyek nem közszolgáltatási szerződéshez, hanem külön engedély szerint, úgynevezett járati engedélyezéshez kötöttek, melyeknek azután közös jellemzője az, hogy a tevékenységek végzését minden esetben a szolgáltató kezdeményezi, s ebben az esetben nem nyolc, hanem maximum öt évre szólhat a járati engedély. Végül hatodszor: az általam említett hatodik lényegi jellemvonása ennek a törvényjavaslatnak, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően kiírt koncessziós pályázat nyertese, valamint az állam vagy önkormányzat többségi részesedésével alapított gazdálkodó szervezet tevékenységét az érvényesség időtartamán belül változatlan feltételekkel folytathatja, vagyis nem visszamenőleges hatályú a szabályozás. De ezen túl rendelkezik a javaslat a ne mzetközi piacnyitás kérdéséről is, amellyel kapcsolatban külföldiek számára csak viszonos piacnyitás esetén engedi meg a pályázaton való részvételt, és ezzel a hazai vállalkozók érdekeit védi. A javaslat a menetrend szerinti autóbuszközlekedést végző szol gáltatók működési feltételinek, jogainak és kötelezettségeinek egyértelmű rögzítésével mind az ellátásért felelősök, mind a szolgáltatók számára átlátható és kiszámítható helyzetet teremt. Megteremti a Volántársaságok tervezett privatizációjának előfeltét eleit, hozzájárulva ahhoz, hogy a közeljövőben a magántőke fokozottabb bevonásával az autóbuszrekonstrukciós járműpótlásra is képes környezet alakuljon ki.
