Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 29 (136. szám) - Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SOLTÉSZ MIKLÓS, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1908 számszerűsítésével kell bemutatni, hogy mennyivel tudna eredményesebben működni a szolgáltató, ha az adott kötelezettség nem terhelné. A veszteség ily módon történő ellentételezése a római szerződéssel összeegyeztethető támogatásnak minősül, azt előzetes bejelentési kötelezettség a Bizottság felé nem terheli. A személyszállítá si tevékenység a jövőben sem nélkülözheti a jövedelmező és a veszteséges járatok közötti keresztfinanszírozást. A transzparencia azonban e tekintetben is alapkövetelmény. Közpénzek felhasználásával működő területen nem engedhető meg sem a bevételek, sem a ráfordítások átcsoportosítása más tevékenységekhez, amely torz támogatási rendszert eredményezne. Ezt az Európai Unió támogatáspolitikája és a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó közösségi rendelet egyaránt tiltja. Ezért a javaslat minden egyes ko mpenzációval járó közszolgáltatási szerződésre vonatkoztatva elkülönített számvitel vezetésére kötelezi a szolgáltatókat. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat hatálybalépésének időpontja azonos az érintett közösségi jogszabályok hatálybalépésének időpo ntjával, azaz hazánk európai uniós csatlakozásának napjával. Nem érinti a hatálybalépése előtt megkötött szerződéseket, nem módosítja a már megszerzett koncessziós jogokat, és nem érvényteleníti a már kiadott járati engedélyeket. A pályázati rendszerre val ó felkészülés érdekében a törvényjavaslat 2004. december 31éig engedélyezi a koncessziós szabályozás alapján szerződés nélkül működő állami, illetve önkormányzati tulajdonban álló szervezetek tevékenységvégzését. Ugyaneddig az időpontig engedi a közforgal mú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratok engedély nélküli üzemeltetését. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottakat mérlegelve az előterjesztett törvényjavaslatot megvitatni és a kormány szándékait ebben támogatni szíveskedjék. K öszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók következnek. Elsőként megadom a szót Tóth Sándornak, a gazdasági bizottság előadójának. Ötöt perces a rendelkezésre álló időkeret. ( Jelzésre:) Nincs itt. A kisebbségi véleményt Soltész Miklós ismerteti ebben az esetben. SOLTÉSZ MIKLÓS , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértve az álta lános indoklásban feltüntetett, elmaradott hátrányos térségek felzárkóztatásához fűzött gondolatokkal, illetve abban is egyetértettünk, hogy a lehető legmagasabb színvonalú közforgalmú közlekedést, illetve tömegközlekedést kell megvalósítani, és bíztunk be nne, hogy ez a törvény erre lehetőséget ad, illetve nyújt ezeknek a cégeknek, illetve önkormányzatoknak, azt kellett észrevennünk ebben a törvényjavaslatban, hogy míg a tárcaközi köröztetésen, illetve a szakmai anyag kibocsátásakor a helyi közlekedést is t ámogatta az állam akkor, amikor a részt vevő szolgáltatóknak az állam által nyújtott utazási kedvezményeket kellene ellentételezni, akkor már a törvényjavaslatba ez nem került bele. Tehát mindenképpen sérelmezik - és ellenzéki képviselők is hangsúlyoztuk e zt , hogy nem helyes, hogy csak a helyközi közlekedést támogatja az állam, és szembeállítja ezzel a helyi közlekedés finanszírozását. Ezáltal kimondottan hátrányos helyzetbe kerülnek a nagyvárosok közlekedési cégei, illetve a nagyvárosok mint önkormányzat ok, amelyek fenntartják ezeket a cégeket. Így gondolhatunk Budapestre, de akár Debrecenre, Győrre, Miskolcra, Pécsre, és sorolhatnám tovább ezeket a városokat. A másik gondolat, amely felvetődött részünkről, és választ nem kaptunk rá, az a normatív ellátás mértékének meghatározását célozza, és annak a bizonytalanságát mutatja, illetve nem is a normatív ellátást, hanem az ebből következő normatív ellátási kötelezettséget. Mit takar ez? Hány járatot takar? Milyen sűrűséggel kéri számon a szolgáltatóktól akár az állam felé, akár pedig az
