Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. március 24 (135. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi tá... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
1760 Köszönöm szépen . ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Géczi József képviselő úrnak, MSZP, adom meg a szót két percben. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A demográfiai hullám ügyében Jauernik úr nem bízott meg, hogy megvédjem az álláspontjá t, senki nem mondta, hogy a kistérségi átalakításnak a legfontosabb érve a demográfiai helyzet. A demográfiai helyzet egyébként valóban drámaian érinti jelenleg sok apró település iskoláját. Ez már, sajnos, a mi vidékünkön is így van, ahol pedig nem 500 fő alatti települések a jellemzőek. Egy 800, egy ezer, egy 1200 fős település abban a helyzetben van, hogy úgy vadásszák össze a gyerekeket innenonnanamonnan, egymás elől agitálják el a polgármesterek, és valóságos gyermekvadászat folyik, hogy az iskolát n e kelljen bezárni. Na most, ha intézményes együttműködést kínál egy kistérségi szabályozás, akkor ez nem így fog történni, hanem másképp. Attól tehát nem lesz több gyerek, hogy kistérségi együttműködés lesz, de azért nem is rontja a helyzetét - ettől inkáb b több lesz, mintha nem lesz, ezt szeretném csak mondani. A politikának az a dolga, hogy úgy politizáljon, hogy az embereknek ne menjen el a kedve a gyermeknemzéstől, hogy például ne forduljon elő - és azért ezt hadd mondjam el , hogy 2002ben, bizony, el őfordult, hogy fideszes férj meg MSZPs feleség szétmentek, csak azért, mert a kampányban egymásnak ugrottak. (Derültség.) Ilyen még nem fordult elő azelőtt sem, még '8990ben sem. Tehát politizáljunk úgy, hogy többpárti családok és baráti körök is együtt maradjanak. Sokkal többet mi nem tehetünk, mert az derült ki egyébként, hogy a demográfiai mélyhullám valahogy sokszor független a szociális intézkedésektől: hiába emelik a családi pótlékot, hiába hoznak gyermekpárti adórendszert - itt most a Fideszé volt az utóbbi, a miénk az előbb említett , ettől még a helyzet nem változik meg. Ezt csak azért szeretném mondani, hogy ne egyszerűsítsük le egymás álláspontját, amikor demográfiai kérdésről van szó, az sok iskolát drámaian érint. És a nagyobb az hatékonyabb , ezt az álláspontot a sztálinizmusban és Amerikában is sokáig szerették. De ténylegesen az a helyzet, hogy azért egy 80 fős vagy egy 300 fős településen valóban egy kicsit túlzás önkormányzati testületet, jegyzőt és apparátust tartani. Sajnos, ilyenek is vannak, és azért megegyezhetünk abban, hogy ugyanakkor a legkisebb sem feltétlenül hatékonyabb, mint a nagyobb. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót , elnök úr. A vita során egyre inkább közgazdasági kérdések is előtérbe kerülnek, de eddig eléggé egyoldalúan csak egy olyan követelmény fogalmazódott meg, hogy az önkormányzatok kapjanak több pénzt. Nézzük meg nagyon röviden, hogy mennyi pénzt kaptak az ö nkormányzatok a rendszerváltás óta egész mostanáig a GDPhez viszonyítva. Több alkalommal költségvetési törvényjavaslatok vitája során már elmondtam azt, hogy valóban, 1990 és '93 között megnőtt ez az arány 17 százalékra 13 százalékról, de ennek az egyik o ka az volt, hogy a GDP radikálisan csökkent, három év alatt majdnem 20 százalékot. Ezt követően zuhant a GDPhez viszonyított önkormányzati kiadási arány, jelenleg már évek óta 1012 százalék között mozog. Tehát amikor önkormányzati költségvetési, önkormán yzati gazdálkodási problémákról beszélünk, akkor világosan látnunk kell, hogy ezek ma a meghatározó paraméterek. Emellett pedig, ha adócsökkentést követelünk, ha az államháztartási hiány mérséklését igényeljük, ha kisebb államot akarunk, ha teljesíteni aka rjuk a maastrichti kritériumokat, ha be akarjuk tartani a stabilitási és növekedési paktumot, amelyet az Európai Unió előír számunkra, akkor teljesen világos, hogy nagyon
